HBone+

Interjú videokonferencia felhasználókkal

Interjú videokonferencia felhasználókkal

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) Felsőoktatási-kutatási videokonferencia oktatási és népszerűsítő programja riportokkal és helyszíni oktatásokkal folytatódott az elmúlt időszakban. A program érdekes elemei a videokonferencia felhasználói riportok, ahol a videokonferenciát napi szinten használó professzorok, tanárok, oktatók beszélnek a tapasztalataikról. A cél az volt, hogy ezekkel a riportokkal bemutassuk, hogy a videokonferencia technológiát a hazai felsőoktatásban-kutatásban - igaz egyelőre még kisebb körben -, de már évek óta sikeresen alkalmazzák.

Az elkészült riportok a várakozásokon túlmutató eredményt hoztak. Interjúalanyaink egyike sem az IT világában dolgozik, sőt a műszaki vívmányok iránti érdeklődésük is inkább átlagosnak mondható, mégis olyan természetesen beszéltek a videokonferencia használatáról, mint bármely más munkaeszközről. Láthatóvá vált, hogy a videokonferencia egy kommunikációs eszköz, ami valóban lehetőséget ad arra, hogy a tudás kilépjen egy intézmény falai közül, hogy időt, pénzt és energiát takaríthatunk meg a videokommunikáció használatával.

Dr. Jankovics István úr, az MTA doktora, a szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója elmondta, hogy a csillagászat több tudományos területet is érint, ezért mindig is nagyon fontosnak tartotta a szerteágazó, hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok építését. Ebben mindig az adott, már létező technikai lehetőségeket használta, így került kapcsolatba a professzionális videokonferencia technológiával. Osztrák és német tudományos munkatársaival szakmai konzultációkat bonyolítanak videokonferencián keresztül, sőt egymás diákjainak is tartanak így előadásokat, saját környezetükből, utazások nélkül.

Dr. Kovács József úr, a szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos munkatársa, Jankovics professzor úr kollégája a riport során beszélt arról, hogy Szombathelyen több oktatási intézmény számára is ők mutatták meg a videokonferencia lehetőségeit, használatát és lehetőséget biztosítottak annak használatára. A riportban jól látható, hogy Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban egy ízlésesen berendezett könyvtártermet alakítottak át videokonferencia stúdióvá, ahol helyi és távoli hallgatók is részt vehetnek az előadásokon.

 Dr. Kokas Károly úr, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgató-helyettese, címzetes egyetemi docens, a hazai felsőoktatási intézmények közötti szakmai kapcsolat egyik fontos elemének tartja a videokonferenciát. A riportban beszámolt arról, hogy olyan értekezleteket bonyolítanak videokonferencián keresztül, melyekhez korábban minden esetben Budapestre kellett utazni, és így értékes időt veszített, melyet a munkájára fordíthatott volna.

Elmondása szerint, minden komoly témában használható a videokonferencia, de fontos, hogy egy ilyen szinten ismerjék egymás a résztvevők, sőt, időnként személyesen is találkozzanak. Rámutatott arra, hogy ismerve a nyugat-európai körülményeket, a hazai felsőoktatásban már nincs lemaradásunk a videokonferencia műszaki háttere kapcsán (HD videokonferencia végpontok, nagysebességű hálózat, videokonferencia kiegészítő szolgáltatások - szerk.), azok többnyire alacsony kihasználtsága abból fakad, hogy a legtöbb intézményben nem látják, hogyan válhat előnyükre a videokonferencia használata.

Nyéky Kálmán atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Karának, tudományos munkatársa javarészt éles egyetemi oktatásban használja a videokonferencia technológiát. Egy-egy előadásán egyszerre két vagy több, egymástól távoli campus helyszíneken lévő diákok is részt vehetnek.

Ez a videokonferencia használati forma a legtöbb odafigyelést igényli, hiszen a távoli helyszínen lévők ugyanúgy hozzászólhatnak az előadáshoz, kérdezhetnek, mint a helyi hallgatók. Nyéky atya az előadó számára azt jelölte meg a legfőbb kihívásként, hogy az előadást során a távoliak figyelmét is fent kell tartani, hogy érezzék, ők ugyanolyan részvevői az előadásnak, mit a helyiek, ezért dinamikusabbnak, színesebbnek kell lennie az oktatásnak. Úgy érzi, hazánkban kevesen tudják, hogy a videokonferencia technikája rendelkezésre áll felsőoktatásban, és ezzel a tudás egy-egy egyetem, vagy főiskola falain túlra is eljuttatható.

Mindhárom riport alanyunknak őszinte tisztelettel köszönjük, hogy rendelkezésünkre álltak.

A riportok felvételei az NIIF Videotoriumban megtekinthetők (ld. fenti videók), illetve néhány kisebb részlet bekerült abba az oktatási anyagba, melyeket a helyszíni oktatások alkalmával láthatnak a résztvevők.

 

HBone+ legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ Feliratkozás a Hbone+ hírlevélre

HBone+ legfrissebb hírei

Szuperszámítógépek az akadémiai szférában - Interjú

"Az alapkutatás ma már a tudomány szinte valamennyi területén olyan nagy számítógépes feldolgozási teljesítményt igényel, amely sok esetben csak a kutatóintézetek országos vagy nemzetközi szintű összefogásával biztosítható. Az ilyen együttműködés kialakítására számos projekt indult az Európai Unióban, és a nyolcvanas évektől kezdődően ezt célozza hazánkban is az Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program.

Megjelent a HBONE+ projekt első hírlevele

Megjelent a HBONE+ projekt első hírlevele, melyben a beszámolunk a projekt nyitó eseményéről és interjút közlünk a Dr. Baja Ferenccel a MEH államtitkárával, Nagy Miklóssal az NIIF Intézet igazgatójáva és Mohácsi Jánossal a HBONE+ projek programirodavezetőjével. A hírlevél elérhető az alábbi csatolmányból. Ha a későbbi hírleveket is meg kívánja kapni, akkor azt az oldalsó menüben teheti meg, vagy  közvetlenül a NIIF levelezési lista szerverén.

Rólunk írták

Projekt záróesemény

IT-café

Nyugat-magyaországi Egyetem Storage átadó

IT-extreme

IT-business

Kisalföld

Elindult a HBONE+ projekt

2009. július 2-án (csütörtök) 11 órakor a Károlyi-Csekonics palotában ünnepélyes aláírással egybekötött nyitó eseménnyel útjára indult a HBONE+ program. A programot Dr. Baja Ferenc, infokommunikációért felelôs kormánybiztos, a MEH államtitkára, Dr. Manherz Károly, az OKM szakállamtitkára Nagy Miklós, az NIIF Intézet igazgatója indította el.

HBONE+ projekt ünnepélyes programindító rendezvény és sajtótájékoztató

Ünnepélyes HBONE+ projektindító rendezvény és sajtótájékoztató 2009. július 2-án (csütörtök) 11 órakor a Károlyi-Csekonics palotában (1088 Budapest, Múzeum utca 17.).

Támogatási szerződés aláírása

2009. június 18-án került sor a TIOP 1.3.2 "Információmenedzsment a felsőoktatásban" és a KMOP 4.2.1A "Központi felsőoktatási információs infrastruktúra fejlesztése" (HBONE+) projektek támogatási szerződésének aláírására.


TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A pályázatok benyújtása

2008. augusztus 8-án az előzetesen kiírt határidőnek megfelelően beadásra kerültek a TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A projektek dokumentumai. A bírálatot és a hiánypótlást követően sor kerülhet a támogatási szerződés aláírására, majd a munka megkezdésére.

 

A Kormány döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről

A Kormány 2007. július 25-én döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről. Ennek során támogatást nyertek a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program által benyújtott programok. A felsőoktatást és kutatást támogató számítógép-hálózati infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatok közül a TIOP 1.3.2 összesen 4,047 MrdFt, míg a KMOP 4.2.1A projekt 167 millió Forint támogatást nyert el.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.