HBone+

Átadták Magyarország „legzöldebb” ...

Átadták Magyarország „legzöldebb” szuperszámítógépét: nagy teljesítményű feldolgozás energiahatékonyan

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének szegedi komponensét mutatta be az NIIF Intézet

2011. május 6-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és Szegedi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer harmadik elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Az új infrastruktúra 4 szuperszámítógépből áll, amelyek földrajzilag elosztott módon, az ország különböző városaiban kerültek elhelyezésre (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged). A szuperszámítógépeket az NIIF Intézet dedikált optikai hibrid hálózata kapcsolja össze egy hatalmas erőforrássá. Noha a számítógépek teljesítménye külön-külön is eléri az eddig Magyarországon üzembe helyezett bármely más számítógép teljesítményét, az összesített kapacitásuk meghaladja a 48 Teraflops értéket, ami a jelenlegi világranglistán a 165. helyet jelenti. A számítási kapacitás a régebbi rendszer 70-szeresére, a tárolási kapacitás csaknem 100-szorosára növekedett.

Nagy Miklós, az NIIF Intézet igazgatója elmondta, hogy a 3 éves tervező munka eredményeként megvalósult országos szuperszámítógépes rendszer alapvető feltétele a 4 szuperszámítógépet többszörös, 10 Gigabites lambda összeköttetésekkel összekapcsoló hibrid hálózat. Ezt a hálózatot 2010 decemberében adta át a felhasználói számára dr. Nyitray Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára

2011. május 6-án a Szegedi Tudományegyetemen adták át az említett 4 szuperszámítógép közül a harmadikat. Ez a gép Magyarország legnagyobb teljesítményű, fat-node cluster architektúrájú szuperszámítógépe és egyben a legkedvezőbb energiagazdálkodási jellemzőkkel is bíró. Az NIIF szuperszámítógép-projektnek meghatározó kritériuma volt az energiahatékonyság kiemelt kezelése. A szegedi konfiguráció a maga 350 GFlops/kW energiahatákonysági mutatójával vezeti a 4 gépből álló hazai szuperszámítógép-rendszer „zöld" listáját. A gép a kedvező fogyasztását részben az energiatakarékos processzoroknak, valamint a HP Blade technológiájának köszönheti. Ez utóbbi kifinomult energiaszabályozást biztosít a rendszer számára. A gépet az amerikai Hewlett-Packard (a szuperszámítógépek piacának egyik vezető gyártója) gyártotta és az Albacomp zRt. szállította. A Szegeden üzembe helyezett gép az igen kifinomult, CP4000BL típusú blade technológiát tartalmazza. A gépben a legkorszerűbb AMD Opteron 6174 típusú 12 magos Magny Cours processzorok találhatók, a számítási csomópontokban lévő magok száma összesen 2112. A belső kommunikációt a nagy teljesítményű, redundáns, mesh topológiájú Infiniband hálózat biztosítja. A gépben 5,6 TByte memória található, és tartozik hozzá egy negyed PByte méretű HP StorageWorks X9320 háttértár alrendszer és high-end vizualizációs alrendszer is.
A gép számítási teljesítménye meghaladja a 14 Tflop/s értéket, és különösen jó energiahatékonysági mutatókkal rendelkezik. E szuperszámítógép különlegessége, hogy nagyon hatékonyan futtathatók rajta a vegyes párhuzamos programozási paradigmákat (üzenetküldést és osztott-memóriát) alkalmazó algoritmusok is, hiszen olyan clusterről van szó, amelynek minden csomópontja egy igen erős, 48 magos SMP számítógép. Ez az újszerű, egyszerre MPI-t és OpenMP-t is alkalmazó programozási technika különlegesen hatékony alkalmazások készítését teszi lehetővé.
A gépek operációs rendszere RedHat Linux.
Dr. Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta: „A Szegedi Tudományegyetemen évtizedek óta folynak kutatások, amelyekhez elengedhetetlen a nagy-kapacitású számítógépek használata. Az Egyetem pályázatokkal, innovációs szerződésekkel, saját fejlesztésekkel folyamatosan bővítette számítógépes infrastruktúráját. Ennek a következő állomása a most beállított szuperszámítógép.
Segítségével a számítástudományok területén nyílt forráskódú programfejlesztést, szoftverek optimalizálását, képfeldolgozást, ún. adatbányászatot végzünk.
A fizikai kutatásainknak jelentőséget ad a Szegeden épülő szuper-lézerrel (ELI) tervezett kísérletekhez végzendő előszámolások: hogyan lehet izolált, rendkívül rövid impulzusokat előállítani szinkronizált lézer és nagyfrekvenciás impulzusok kombinációjával. Az emberi szervezetre kevésbé káros lágy röntgen tartományba eső hullámhosszú, rövid impulzussorozatok előállítási módjait elemezzük. További kutatási terület az orvosi képalkotás szimulációja, műtétek és diagnosztika során használt röntgenkészülékek modellezése, melynek célja olyan eljárások kidolgozása, amelyekkel a képminőség javul, miközben a beteg és orvos sugárterhelése csökken.
A kémia, biológia, gyógyszerész- és orvostudomány területén kiemelt fontosságú a számítógépes gyógyszertervezés és fejlesztés, kvantumkémiai és molekuladinamikai modellezés (molekulák, fehérjék szerkezete, átalakulása, kölcsönhatása, enzimek aktivitása, betegségcsoportok elemzése). Ezzel csökkenthető a gyógyszer kifejlesztésének ideje, a szintetikus munka és részben a kísérleti állatok száma.
Ígéretes a földtudományi modellezés, ahol pl. a repedezett kőzetek áteresztését vizsgálják (radioaktív hulladék tárolása, vízvédelem, stb.)".

A megújult NIIF szuperszámítógépes infrastruktúra - amellett, hogy képes a hazai kutatás alapvető igényeinek kiszolgálására - lehetővé teszi azt is, hogy hazánk bekapcsolódjon az Európai Kutatási térség keretében formálódó, az EU által támogatott integrált európai szuperszámítógépes infrastruktúrába (PRACE), biztosítva ezáltal azt, hogy kutatóink a nagy európai rendszerekhez is hozzáférést kapjanak.

A fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009 - 2012 között valósít meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott TIOP 1.3.2 projekt és KMOP 4.2.1/A_2 projekt keretében, Európai Uniós források bevonásával.

ElőnézetCsatolmányMéret
P1050951.JPG1.1 MB
P1050955.JPG1.16 MB

HBone+ Legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ legfrissebb hírei

Befejeződött a HBONE+ projekt!

2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Győrben

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre 2012. június 4-én:

Helyszín: Széchenyi István Egyetem, 9026 Győr, Egyetem tér 1. E Épület, VIP terem

A HBONE+ adattároló hálózatának újabb mérföldköve - 2,5 Pbyte

Az NIIF Intézet gondozásában 2009-ben indult HBONE+ elnevezésű projekt egyik célja egy országos méretű, elosztott adattároló infrastruktúra létrehozása a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, és közgyűjtemények számára.
A projekt elérkezett egyik utolsó mérföldkövéhez, az 1 Pbyte tömörítetlen, 1.5 Pbyte tömörített tároló kapacitással rendelkező kazettás-szalagos egység átadásához.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Pécset

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre

Időpont: 2012. február 23. csütörtök, 11.00 - 15.00 Helyszín: Pécsi Tudományegyetem, Gazdasági Főigazgatóság - Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B, Fsz./A.

Bővül az eduID

A Magyar Tudományos Akadémián is bevezetésre kerül az eduID azonosítás; újonnan kiépülő és átalakítandó rendszereiknél már elvárás a föderatív beléptetés lehetősége. AAI rendszerük első elemeinek fejlesztése és üzembe állítása az NIIFI segítségével még tavaly ősszel megtörtént, a szélesebb körű bevezetés és üzemeltetés előtt azonban szükségesnek látszott, hogy a helyi informatikus kollégákkal a föderatív azonosítás mélyebb aspektusait, a gyakorlati megvalósítás különböző módjait, a egyes lehetőségek előnyeit, hátrányait áttekintsük. Ezért NIIFI a HBONE+ projekt keretében 2012.

Átadásra került a Debreceni Egyetemen a 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ elnevezésű ÚSZT projektje újabb mérföldkövéhez érkezett: a Debreceni Egyetemen üzembe állt egy 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz, amely a korábban átadott, a felhasználók körében azóta igen népszerűvé vált budapesti, dunaújvárosi, és soproni adatközpontokhoz hasonlóan tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok vagy távoli adatmentések tárolására használható.

Szuperszámítógép oktatás indul!

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DE TEK) és az országos akadémiai szuperszámítógép szolgáltatás gazdája, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) tisztelettel meghívja az alábbi tanfolyamra:

Cím: Vizualizáció és modellezés szuperszámítógép (HPC) környezetben

Időpont: 2011.12.08. (csütörtök)

Program:

Előadás a e-science Cafe roadshow-n

Az e-science roadshow 2011. november 14.-i előadásán mely reoadshow egy ismeretterjesztő előadássorozat a hazánkban elérhető Grid, Desktop Grid, Cloud, HPC és GPGPU elosztott informatikai kutatási infrastruktúrákról, előadást tartottunk a HBONE+ projektben létrehozott szuperszámítógép infrastruktúráról.

Stefán Péter: NIIFI HPC szolgáltatás

HBONE+ workshop a felhasználókkal

2011. november 9.-11. között megrendezésre került a HBONE+ workshop ahol a HBONE+ projekt fejlesztésének eredményei, valamint a felhasználók saját TIOP és KMOP projektjeinek az eredményei kerültek bemutatásra. A programot kerekasztal beszélgetések egészítették ki, ahol a felhasználók és a NIIF szakemberi közössen gondolkoztak a jövőbeli fejlesztésekről.

Audió-videó integráció az előadóteremben

A felsőoktatás-kutatásban a videokonferencia technológia alkalmazása nem csupán a tárgyalótermekre korlátozódhat. Jogosan merül fel az igény, hogy az előadóteremben ülő - olykor nagyszámú - hallgatóságot kell összekapcsolnunk egy, vagy több távoli helyszínnel. Tipikus alkalmazások lehetnek a távoktatás, a csoportos távkonzultáció, órarendi óra kiterjesztése más campus helyszínekre, műtét közvetítése stb. Cikkünk első részében azt mutattuk be, hogy milyen audió-videó (AV) integrációs lehetőségeink vannak a tárgyalóteremben.

Audió-videó integráció a tárgyalóteremben

A HBONE+ (TIOP 1.3.2) projekt keretében több mint egy évvel ezelőtt került beszerzésre 30db professzionális tárgyalótermi high definition (HD) videokonferencia eszköz. A régi végpontokkal együtt így ma már kb. 140 helyszínen érhető el az IP alapú videokonferencia szolgáltatás. A modern berendezésekkel és a használatukat segítő infrastruktúrával tehát minden adott a hazai felsőoktatási, közgyűjteményi és akadémiai intézmények számára, hogy a minőségi videokommunikáció a napi oktatói-kutatói munka, illetve ügymenet részévé váljon.

Az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát

2011 október 4.-én az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát. A tanulmány lettölthető a csatolt állományok közül. Fényképek az eseményről.

KMOP 4.2.1A_2 projekt zárórendezvénye

Az NIIF Intézet befejezte az ÚMFT/ÚSzT KMOP 4.2.1/A_2 jelű kiemelt projektjének megvalósítását. Teljesült a projekt mindhárom célja:
• az országos kutatási és oktatási célú nagysebességű hibrid számítógép-hálózati infrastruktúra közép-magyarországi szegmensének kialakítása és fejlesztése,
• szuperszámítástechnikai szolgáltatások fejlesztése az országos rendszer részeként Közép-Magyarországon, továbbá
• elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetek fejlesztése a közép-magyarországi régióban.

2011. szeptember 26. "Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia IV.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia került negyedik alkalommal megrendezésre a Pannon Egyetem Georgikon karán Keszthelyen az NIIF Intézet szervezésében.
Időpont: 2011. szeptember 26. hétfő, 11.00 - 14.00 óra
Helyszín: PE Georgikon Kar (Keszthely, Deák F. u. 16.)

Tanfolyam a Szuperszámítógép felhasználóknak

2011. szeptember 22.-én tájékoztatót tartottunk a Szuperszámítógép felhasználóknak a Debreceni Egyetemen. A tanfolyamon Stefán Péter tartott előadást.

Videokonferencia oktatás felvétel

A HBONE+ projekt által támogatott videokonferencia oktatási és népszerűsítő program részeként összesen 10 felsőoktatási-kutatási helyszínen került sor egy kiadós felhasználói oktatásra és bemutatóra. Az oktatás célja elsősorban az volt, hogy a hallgatóságot megismertessük a rendelkezésre álló kollaborációs lehetőségekkel, valamint, hogy az esetlegesen meglévő - a technológiával szemben fennálló - felhasználói félelmeket feloldjuk.

Az oktatás felvételét a Videotoriumban tekintheti meg.

 

Erősödik az európai kutatói hálózatok összefogása a szupergyors adathálózati kísérleteikben

A nemzeti kutatói hálózatok 100 Gbit/sec sebességű tesztjei a távoli végpontok közötti nagykapacitású adatkapcsolatok lehetőségét készítik elő Európában

 

Átadták Magyarország „legzöldebb” szuperszámítógépét: nagy teljesítményű feldolgozás energiahatékonyan

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének szegedi komponensét mutatta be az NIIF Intézet

2011. május 6-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és Szegedi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer harmadik elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás a Széchenyi István Egyetemen

A következő videokonferencia oktatást 2011. május 10-én 10 órai kezdettel tartjuk a győri Széchenyi István Egyetemen, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az vidkonfokt@sze.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

Interjú videokonferencia felhasználókkal

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) Felsőoktatási-kutatási videokonferencia oktatási és népszerűsítő programja riportokkal és helyszíni oktatásokkal folytatódott az elmúlt időszakban. A program érdekes elemei a videokonferencia felhasználói riportok, ahol a videokonferenciát napi szinten használó professzorok, tanárok, oktatók beszélnek a tapasztalataikról.

Videokonferencia oktatás Debrecenben (2 helyszín)

A következő két videokonferencia oktatási alkalom Debrecenben lesz, két egymást követő napon. Elsőként 2011. április 21-én 14 órai kezdettel az MTA ATOMKI-ban, majd pedig április 22-én 12:30-kor a Debreceni Egyetemen tartjuk meg az oktatást, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének a második tagját adta át az NIIF Intézet

2011. április 15-én a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és a Pécsi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer második elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás Salgótarjánban

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 14-én 14 órai kezdettel tartjuk a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe jön létre az NIIF Intézet vezetésével

Ismét világszínvonalú fejlesztéssel járul hozzá a nemzetközi  szakmai körökben is elismert Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) a hazai kutatás-fejlesztés erősítéséhez. 2011. április 6-án megkezdődik az országosan négy helyszínen, mintegy kétéves fejlesztéssel felépített NIIFI szuperszámítógépek átadása.

Videokonferencia oktatás a Dunaújvárosi Főiskolán

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 6-án 13 órai kezdettel tartjuk a Dunaújvárosi Főiskolán, amelyre ismételten szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A Semmelweis Egyetemen tartott videokonferencia oktatásról

Videokonferencia oktatásAz NIIF Intézet által indított "Videokonferencia oktatási és népszerűsítő program" első állomása a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ (Budapest, 9. kerület) új épülete volt. A videokonferencia felhasználói oktatást nagy érdeklődés övezte, kb. 50 oktató és kutató jött el, hogy meghallgassa Lengyel Miklós előadását a videokonferencia technológiában rejlő lehetőségekről.

HBone+ az országos gerinchálózat

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül.

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a felsőoktatásban és a kutatásban

A HBONE+ projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a felsőoktatási szerkezeti átalakításához, hatékonyan segíti elő a tanulás lehetőségeinek kiterjesztését és a kutatás-fejlesztés változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodást - nyilatkozta Nagy Miklós a NIIF Intézet igazgatója.

Mi az NIIF Program?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

Mi a HBONE+?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) sikeresen pályázott a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösséget kiszolgáló nagysebességű számítógép-hálózat és az arra épülő kutatás-fejlesztést támogató szolgáltatások fejlesztésére. A HBONE+ programot (TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A kiemelt projektek) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4,2 milliárd forinttal támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.