A nemzeti kutatói hálózatok 100 Gbit/sec sebességű tesztjei a távoli végpontok közötti nagykapacitású adatkapcsolatok lehetőségét készítik elő Európában

Cambridge és Budapest, 2011 május 24 - Európa vezető szerepét erősítik meg, egyúttal a kontinens kutatási és felsőoktatási lehetőségeinek bővülését teszik lehetővé a minden eddiginél gyorsabb nagytávolságú információátvitelre irányuló világszínvonalú adathálózati fejlesztések.

Az Európai Kutatási és Oktatási Hálózatok (NREN-ek, National Research and Education Networks), valamint a GÉANT elnevezésű közös európai kutatói hálózatot működtető, Cambridge-i székhelyű DANTE szorosan együttműködve készülnek az európai nemzeti hálózatokon átívelő, eddig elérhetetlen 100 Gbit/sec sebességű információforgalmat megvalósító adatkommunikációs kapcsolatok lehetőségének a megteremtésére és kiaknázására.

A közös fejlesztés hozzájárul a tudományos kutatás legnagyobb globális kihívásaihoz kapcsolódó - egyebek mellett a környezettel, éghajlattal, energiaellátással, élelem- és vízellátással, gyógyítással összefüggő - tudományos kutatási feladatok sikeres megoldásához.

Az egyre nagyobb átbocsátóképességű adatkommunikáció igénye a kutatási munka jellegének lényeges megváltozásából következik. A tudomány nagy nyitott kérdései a kutatók hatalmas tömegű együttműködését és ennek következtében hatalmas mennyiségű digitalizált információ folyamatos áramlását feltételezik a szétszórtan elhelyezkedő, egymástól távol dolgozó tudományos kutatási közösségek kapcsolatában.

Európa nemzeti kutatói hálózatai jelenleg - 2011 tavaszán - többnyire 10 Gbit/sec (tízmilliárd információs egység másodpercenkénti szállítására képes) adatforgalmat használnak mind az országos, mind pedig az országok közötti kapcsolatokban. A legigényesebb kutatásokhoz azonban ez nem elegendő. Néhány relációban sikerrel beindult ugyan a 40 Gbit/sec forgalom, de a nagy áttörés 2012-re várható, amikor a kutatói hálózat legfontosabb adat-útjain a sebesség eléri a 100 Gbit/sec értéket. Addig azonban intenzív fejlesztési és kísérleti munkára van szükség a DANTE és a közreműködő NREN-ek részéről.

Európa vezető NREN-jei (a német DFN), a francia RENATER, a brit JANET, a Holland SURFnet, valamint a skandináv országokat képviselő NORDUnet) mellett ebben a munkában a magyarországi kutatói hálózatot 25 éve fejlesztő és üzemeltető NIIF Intézet is sikerrel vesz részt. Az európai élvonal tagjaként a legjobbakkal együtt dolgozik a 40 és 100 Gbit/sec átviteli kapacitás elérésén és a nagyságrendnyi sebességnövelés megvalósításán.

"A kutatásban meghatározó jelentőségű nemzetközi együttműködés drámai kiszélesedése és a tudomány új, információfeldolgozásra épülő módszerei robbanásszerű növekedést hoznak a nagytávolságú információforgalomban." mondta el Matthew Scott, a DANTE igazgatója, hozzátéve, hogy "Európa NREN-jei és a DANTE vállvetve dolgoznak annak érdekében, hogy a kontinens 40 milliós kutatási közössége a szétszórtan elhelyezkedő tudományos és felsőoktatási intézményeket végponttól végpontig tökéletesen működő infrastruktúrával és szolgáltatásokkal ellátva megerősítsék Európa globális vezető pozícióját a kutatói hálózatok terén".

Az NIIF Intézet, ellátva a magyar NREN funkcióját, az optikai információátviteli technológiára épülő HBONE+ hálózat kiépítésével éppen időben érkezett el a 40 és 100 Gbit/sec sebességű kísérletek finiséhez. A magyarországi kutatói hálózat így a világviszonylatban vezető helyet elfoglaló Európa élvonalában haladva nyújt a hazai kutatóknak ugyanolyan információs infrastruktúrát, mint nyugat-európai partnerei. A nagysebességű, az internet szokásos jellemzőin messze túlmutató, hibrid technológiát alkalmazó hálózat, valamint az erre épülő szuper-számítástechnikai szolgáltatásokat is nyújtó kutatói hálózat jelentősége abban áll, hogy a kutatás-fejlesztésben, az ország innovációs lehetőségeiben, végső soron a Magyar gazdasági versenyképesség alakításában jelentős szerepet játszik.

"Az NIIF Intézet által fejlesztett és üzemeltetett kutatói hálózatban 2010 decembere óta már 10 db 40 Gbit/sec sebességű átviteli szakasz működik" mondta Mohácsi János, az NIIF Intézet hálózatfejlesztési igazgatóhelyettese, majd hozzátette, hogy "2011 második felében már a 100 Gbit/sec tesztek is beindulnak, amelyekben a HBONE+ projekt hálózati berendezéseinek szállítói is részt vesznek. Az NIIF Intézet nyugat-európai kutatói hálózati partnereivel párhuzamosan végzett tesztek célja, hogy az NIIF Intézet által működtetett kutatói hálózati infrastruktúrán és annak szolgáltatásain keresztül ugyanazok a feltételek álljanak a hazai kutatók rendelkezésére, mint nyugat-európai társaiknak. Az információs infrastruktúrára és a hálózati szolgáltatásokra vonatkozó igények ugyanis itthon ugyanolyan gyorsan nőnek, mint Európa és a világ legfejlettebb régióiban. A német, francia, brit, holland, skandináv kutatói hálózatokkal való együtt haladás azért is fontos, mert a nagy kutatási projektek mindenkori igényei szerint kialakítandó nagysebességű információs útvonalak általában több országot érintenek és fontos a nemzeti kutatói hálózatok összekapcsolásának zökkenőmentessége, a szolgáltatási paraméterek illeszkedése."

A kutatói hálózat és a kutatás-fejlesztés-innováció fentebb vázolt információs infrastruktúrája nagyszerű lehetőségeket és valóban világszínvonalú adottságokat biztosít az országnak a kutatás-fejlesztés-innováció tekintetében. Felépítése, szolgáltatásai - a több mint 30 európai társ-NREN-hez hasonlóan - a kutatási alkalmazásokra vannak optimalizálva és más alkalmazási körben nem is érvényesülhetnek. Ez az oka annak, hogy a kutatói hálózatok Európa-szerte (de a világ más fejlett régióiban is) speciális szereppel bírnak és megkülönböztetett kezelésben is részesülnek. Így lehetnek előretolt bástyái hazájukban az informatikai fejlődésnek és így biztosíthatnak országukban élvonalbeli feltételeket a kutatás és az innováció számára, versenyképességet a gazdaság egésze részére.

Az NIIF Intézet büszke az elért eredményekre, a kiépített speciális infrastruktúra - a kutatás-fejlesztés mellett a felsőoktatás, a közgyűjtemények kollektíváit is magába foglaló - közel 700.000 hazai alkalmazója pedig bízik benne, hogy a nemzetközi összevetésben is rendkívül kedvező helyzet stabilitása és fenntarthatósága töretlen marad az elkövetkezőkben is.

A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009-2011 között valósít meg, a TIOP 1.3.2 és KMOP-4.2.1/A_2 projektek keretében, európai uniós források bevonásával. A hibrid hálózati fejlesztés a teljes HBONE+ projekt 4.2 MdFt-jának mintegy felét teszi ki.