HBone+

Audió-videó integráció az előadóteremben

Audió-videó integráció az előadóteremben

A felsőoktatás-kutatásban a videokonferencia technológia alkalmazása nem csupán a tárgyalótermekre korlátozódhat. Jogosan merül fel az igény, hogy az előadóteremben ülő - olykor nagyszámú - hallgatóságot kell összekapcsolnunk egy, vagy több távoli helyszínnel. Tipikus alkalmazások lehetnek a távoktatás, a csoportos távkonzultáció, órarendi óra kiterjesztése más campus helyszínekre, műtét közvetítése stb. Cikkünk első részében azt mutattuk be, hogy milyen audió-videó (AV) integrációs lehetőségeink vannak a tárgyalóteremben. A második részben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen megfontolások mentén érdemes megtervezni az előadótermi AV integrációt.

Nagyobb létszámú, olykor több száz fős előadótermek esetén is rendkívül fontos a terem audió-videó megoldásainak összehangolt integrációja. A tömeges előadások alapvető igénye, hogy az előadó és a prezentáció jól látható, valamint jól hallható legyen. Az alapvető igények mellett egyedi megoldásokkal bővíthetjük az előadóterem funkcióját, amellyel mind az előadók eszköztárát szélesíthetjük, mind a hallgatók kényelmét fokozhatjuk.

A megfelelő méretű megjelenítők kiválasztása az egyik legfontosabb tényező, amely méretét és technológiáját tekintve nagyban függ a terem adottságaitól. Az előadótermi megjelenítés leggyakoribb kiépítése a projektoros vetítés, amellyel megfelelő fényviszonyok mellett, nagy méretben is kiváló minőségű képet érhetünk el. Nagyobb méretű terem esetén több vetítési ponttal egészíthetjük ki a központi megjelenítőt, így a hátsó sorban helyet foglaló hallgatók is jól láthatják a prezentációt. A kiegészítő megjelenítők lehetnek szintén projektorok, vagy akár plazma/LCD kijelzők.

Az oktatási célú előadótermek alapvető prezentációs eszköze a fehér tábla, vagy interaktív tábla, amelyre szintén projektor vetíthet számítógépes tartalmat. Utóbbi esetében speciális digitális tollakkal, vagy akár saját kezünkkel írhatunk, jegyzetelhetünk a táblára, amely a vetített prezentációt annak megfelelően módosítja. Számos modell rendelkezik beépített nyomtatóval, így a módosított és elmentett prezentáció egésze, vagy az adott oldal akár azonnal nyomatható is. A digitális tábla videokonferencia rendszerrel is integrálható, így a vetített prezentáció videokonferencia alapú előadás alatt is megosztható.

Videokonferencia használat esetén fontos, hogy az előadó személye és a vetített prezentáció is egy időben látható legyen. Videokonferencia használathoz plazma/LCD kijelző használata javasolt, amely méretét tekintve szintén a terem adottságainak függvénye. A plazma/LCD kijelzőkön az előadó megjelenítése történik, akár életnagyságú méretben, akár nagyított állapotban. A videokonferencia alatt megosztott prezentáció megjelenítésére az óriás projektoros megjelenítés, vagy adott esetben digitális tábla használatával javasolt, így a fent leírt megoldás videokonferencia rendszerrel és plazma/LCD kijelzővel kiegészítve jól használható.

További hasznos kiegészítő lehet videokonferencia használat során, az előre programozott videokonferencia kamera pozíciók. Speciálisan erre a célra elhelyezett kameravezérlő (ún. preset) gombokkal egyetlen gombnyomásra választhatunk az előre beállított kamera pozíciók közül. A vezérlő gombok akár az előadói pulpitusban, akár egy központi vezérlőteremben elhelyezhetők, előbbi esetben az előadó, utóbbi esetben az operátor számára könnyen hozzáférhetően. Interaktív videokonferencia előadás közben gyorsan válthatunk az egyes pozíciók (pl. az előadóterem egyes részletei) között, ezzel is gyorsítva az előadás menetét.

Az előadó hangosítását számos módon valósíthatjuk meg. Amennyiben a terem adottságai engedik, rejtett hangszórók elhelyezésével a terem egészében megvalósítható a kiváló minőségű hangzás. Álmennyezet hiányában fali konzollal, külső hangszórók telepítésével valósíthatjuk meg ugyanezt. A hangszórók száma és teljesítménye a terem méretének és akusztikai tulajdonságainak függvénye. A teremben több beépített, illetve vezeték nélküli mikrofon helyezhető el, utóbbi esetében akár csíptetős, akár kézi kivitelben. Interaktív előadások, illetve hozzászólások esetén több kézi mikrofon használatával könnyíthetjük az előadások menetét.

Az előadóterem hangtechnikai megoldásainál meg kell említenünk az aktív zaj- és visszhangszűrést, amelyre nagy helyiségek esetén gyakran lehet szükségünk, hiszen a videokonferencia rendszerek akusztikai rendszerei átlagos teremmérethez vannak igazítva.  Nagyobb termek esetén elengedhetetlen több mikrofon és hangszóró kiépítése, amely esetében, szükséges kiegészítő megoldás nélkül gyakran elkerülhetetlen a visszhang és a zavaró háttérzaj. Egy speciális szűrőberendezés képes a többmikrofonos és többhangszórós használatból eredő visszhangot és monoton zajokat kizárni, így videokonferencia alatt is tiszta, jól érthető hangminőség érhető el, akár magasabb hangerő használata mellett is.

Az előadótermek esetében is fontos tényező a megfelelő notebook csatlakozási lehetőség, illetve az egyéb jelforrásokról (DVD lejátszó, TV, stb.) történő bejátszás lehetősége. Süllyesztett, könnyen használható csatlakozó építhető be bármilyen bútorzatba, így akár az előadói pulpitusba is, melyen prezentációs (VGA/HDMI/audió) és táp (220V) csatlakozások érhetők el.

Az előadótermekben lehetséges számos felhasználási terület eredményeképpen a technikai berendezések száma is gyakran megnövekedik, így sok esetben, egy időben akár több berendezést kell beüzemelni és használni. A kezelést megkönnyítve, intelligens teremvezérlő rendszer kiépítése javasolt, amelyen egy gomb megnyomásával akár több berendezés, több funkciója együttesen előhívható. Testreszabható kezelő felülete mélyebb műszaki ismeretek nélkül is könnyen kezelhető, így adott esetben technikai személyzet támogatása nélkül is válthatunk a terem funkciói között (pl. gombnyomásra válthatunk át prezentációról videokonferencia funkcióra, megváltoztatva a terem fényviszonyait, valamint a használt eszközök összetételét és állapotát). A vezérlő rendszer képes kezelni egy terem szinte összes berendezését, videokonferenciát, prezentációs eszközöket (projektor, motoros vászon), hangtechnikát, DVD lejátszót, TV tunert, klímaberendezést, árnyékolástechnikai eszközöket, stb.

Az előadók és előadások sokszínűsége gyakran megköveteli, hogy egy előadóterem széleskörű funkciót kiszolgálni képes technikai háttérrel rendelkezzen. Minél felkészültebb a terem, annál élvezhetőbb, egyedi előadások lebonyolítása valósítható meg, amely elengedhetetlen követelmény a 21. századi előadókkal szemben.

Cikkünk a Videokonferencia oktatási és népszerűsítő program keretében készült.

Szerző: Bakó Zoltán

 

HBone+ Legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ legfrissebb hírei

Befejeződött a HBONE+ projekt!

2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Győrben

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre 2012. június 4-én:

Helyszín: Széchenyi István Egyetem, 9026 Győr, Egyetem tér 1. E Épület, VIP terem

A HBONE+ adattároló hálózatának újabb mérföldköve - 2,5 Pbyte

Az NIIF Intézet gondozásában 2009-ben indult HBONE+ elnevezésű projekt egyik célja egy országos méretű, elosztott adattároló infrastruktúra létrehozása a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, és közgyűjtemények számára.
A projekt elérkezett egyik utolsó mérföldkövéhez, az 1 Pbyte tömörítetlen, 1.5 Pbyte tömörített tároló kapacitással rendelkező kazettás-szalagos egység átadásához.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Pécset

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre

Időpont: 2012. február 23. csütörtök, 11.00 - 15.00 Helyszín: Pécsi Tudományegyetem, Gazdasági Főigazgatóság - Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B, Fsz./A.

Bővül az eduID

A Magyar Tudományos Akadémián is bevezetésre kerül az eduID azonosítás; újonnan kiépülő és átalakítandó rendszereiknél már elvárás a föderatív beléptetés lehetősége. AAI rendszerük első elemeinek fejlesztése és üzembe állítása az NIIFI segítségével még tavaly ősszel megtörtént, a szélesebb körű bevezetés és üzemeltetés előtt azonban szükségesnek látszott, hogy a helyi informatikus kollégákkal a föderatív azonosítás mélyebb aspektusait, a gyakorlati megvalósítás különböző módjait, a egyes lehetőségek előnyeit, hátrányait áttekintsük. Ezért NIIFI a HBONE+ projekt keretében 2012.

Átadásra került a Debreceni Egyetemen a 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ elnevezésű ÚSZT projektje újabb mérföldkövéhez érkezett: a Debreceni Egyetemen üzembe állt egy 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz, amely a korábban átadott, a felhasználók körében azóta igen népszerűvé vált budapesti, dunaújvárosi, és soproni adatközpontokhoz hasonlóan tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok vagy távoli adatmentések tárolására használható.

Szuperszámítógép oktatás indul!

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DE TEK) és az országos akadémiai szuperszámítógép szolgáltatás gazdája, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) tisztelettel meghívja az alábbi tanfolyamra:

Cím: Vizualizáció és modellezés szuperszámítógép (HPC) környezetben

Időpont: 2011.12.08. (csütörtök)

Program:

Előadás a e-science Cafe roadshow-n

Az e-science roadshow 2011. november 14.-i előadásán mely reoadshow egy ismeretterjesztő előadássorozat a hazánkban elérhető Grid, Desktop Grid, Cloud, HPC és GPGPU elosztott informatikai kutatási infrastruktúrákról, előadást tartottunk a HBONE+ projektben létrehozott szuperszámítógép infrastruktúráról.

Stefán Péter: NIIFI HPC szolgáltatás

HBONE+ workshop a felhasználókkal

2011. november 9.-11. között megrendezésre került a HBONE+ workshop ahol a HBONE+ projekt fejlesztésének eredményei, valamint a felhasználók saját TIOP és KMOP projektjeinek az eredményei kerültek bemutatásra. A programot kerekasztal beszélgetések egészítették ki, ahol a felhasználók és a NIIF szakemberi közössen gondolkoztak a jövőbeli fejlesztésekről.

Audió-videó integráció az előadóteremben

A felsőoktatás-kutatásban a videokonferencia technológia alkalmazása nem csupán a tárgyalótermekre korlátozódhat. Jogosan merül fel az igény, hogy az előadóteremben ülő - olykor nagyszámú - hallgatóságot kell összekapcsolnunk egy, vagy több távoli helyszínnel. Tipikus alkalmazások lehetnek a távoktatás, a csoportos távkonzultáció, órarendi óra kiterjesztése más campus helyszínekre, műtét közvetítése stb. Cikkünk első részében azt mutattuk be, hogy milyen audió-videó (AV) integrációs lehetőségeink vannak a tárgyalóteremben.

Audió-videó integráció a tárgyalóteremben

A HBONE+ (TIOP 1.3.2) projekt keretében több mint egy évvel ezelőtt került beszerzésre 30db professzionális tárgyalótermi high definition (HD) videokonferencia eszköz. A régi végpontokkal együtt így ma már kb. 140 helyszínen érhető el az IP alapú videokonferencia szolgáltatás. A modern berendezésekkel és a használatukat segítő infrastruktúrával tehát minden adott a hazai felsőoktatási, közgyűjteményi és akadémiai intézmények számára, hogy a minőségi videokommunikáció a napi oktatói-kutatói munka, illetve ügymenet részévé váljon.

Az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát

2011 október 4.-én az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát. A tanulmány lettölthető a csatolt állományok közül. Fényképek az eseményről.

KMOP 4.2.1A_2 projekt zárórendezvénye

Az NIIF Intézet befejezte az ÚMFT/ÚSzT KMOP 4.2.1/A_2 jelű kiemelt projektjének megvalósítását. Teljesült a projekt mindhárom célja:
• az országos kutatási és oktatási célú nagysebességű hibrid számítógép-hálózati infrastruktúra közép-magyarországi szegmensének kialakítása és fejlesztése,
• szuperszámítástechnikai szolgáltatások fejlesztése az országos rendszer részeként Közép-Magyarországon, továbbá
• elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetek fejlesztése a közép-magyarországi régióban.

2011. szeptember 26. "Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia IV.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia került negyedik alkalommal megrendezésre a Pannon Egyetem Georgikon karán Keszthelyen az NIIF Intézet szervezésében.
Időpont: 2011. szeptember 26. hétfő, 11.00 - 14.00 óra
Helyszín: PE Georgikon Kar (Keszthely, Deák F. u. 16.)

Tanfolyam a Szuperszámítógép felhasználóknak

2011. szeptember 22.-én tájékoztatót tartottunk a Szuperszámítógép felhasználóknak a Debreceni Egyetemen. A tanfolyamon Stefán Péter tartott előadást.

Videokonferencia oktatás felvétel

A HBONE+ projekt által támogatott videokonferencia oktatási és népszerűsítő program részeként összesen 10 felsőoktatási-kutatási helyszínen került sor egy kiadós felhasználói oktatásra és bemutatóra. Az oktatás célja elsősorban az volt, hogy a hallgatóságot megismertessük a rendelkezésre álló kollaborációs lehetőségekkel, valamint, hogy az esetlegesen meglévő - a technológiával szemben fennálló - felhasználói félelmeket feloldjuk.

Az oktatás felvételét a Videotoriumban tekintheti meg.

 

Erősödik az európai kutatói hálózatok összefogása a szupergyors adathálózati kísérleteikben

A nemzeti kutatói hálózatok 100 Gbit/sec sebességű tesztjei a távoli végpontok közötti nagykapacitású adatkapcsolatok lehetőségét készítik elő Európában

 

Átadták Magyarország „legzöldebb” szuperszámítógépét: nagy teljesítményű feldolgozás energiahatékonyan

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének szegedi komponensét mutatta be az NIIF Intézet

2011. május 6-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és Szegedi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer harmadik elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás a Széchenyi István Egyetemen

A következő videokonferencia oktatást 2011. május 10-én 10 órai kezdettel tartjuk a győri Széchenyi István Egyetemen, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az vidkonfokt@sze.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

Interjú videokonferencia felhasználókkal

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) Felsőoktatási-kutatási videokonferencia oktatási és népszerűsítő programja riportokkal és helyszíni oktatásokkal folytatódott az elmúlt időszakban. A program érdekes elemei a videokonferencia felhasználói riportok, ahol a videokonferenciát napi szinten használó professzorok, tanárok, oktatók beszélnek a tapasztalataikról.

Videokonferencia oktatás Debrecenben (2 helyszín)

A következő két videokonferencia oktatási alkalom Debrecenben lesz, két egymást követő napon. Elsőként 2011. április 21-én 14 órai kezdettel az MTA ATOMKI-ban, majd pedig április 22-én 12:30-kor a Debreceni Egyetemen tartjuk meg az oktatást, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének a második tagját adta át az NIIF Intézet

2011. április 15-én a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és a Pécsi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer második elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás Salgótarjánban

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 14-én 14 órai kezdettel tartjuk a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe jön létre az NIIF Intézet vezetésével

Ismét világszínvonalú fejlesztéssel járul hozzá a nemzetközi  szakmai körökben is elismert Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) a hazai kutatás-fejlesztés erősítéséhez. 2011. április 6-án megkezdődik az országosan négy helyszínen, mintegy kétéves fejlesztéssel felépített NIIFI szuperszámítógépek átadása.

Videokonferencia oktatás a Dunaújvárosi Főiskolán

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 6-án 13 órai kezdettel tartjuk a Dunaújvárosi Főiskolán, amelyre ismételten szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A Semmelweis Egyetemen tartott videokonferencia oktatásról

Videokonferencia oktatásAz NIIF Intézet által indított "Videokonferencia oktatási és népszerűsítő program" első állomása a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ (Budapest, 9. kerület) új épülete volt. A videokonferencia felhasználói oktatást nagy érdeklődés övezte, kb. 50 oktató és kutató jött el, hogy meghallgassa Lengyel Miklós előadását a videokonferencia technológiában rejlő lehetőségekről.

HBone+ az országos gerinchálózat

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül.

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a felsőoktatásban és a kutatásban

A HBONE+ projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a felsőoktatási szerkezeti átalakításához, hatékonyan segíti elő a tanulás lehetőségeinek kiterjesztését és a kutatás-fejlesztés változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodást - nyilatkozta Nagy Miklós a NIIF Intézet igazgatója.

Mi az NIIF Program?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

Mi a HBONE+?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) sikeresen pályázott a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösséget kiszolgáló nagysebességű számítógép-hálózat és az arra épülő kutatás-fejlesztést támogató szolgáltatások fejlesztésére. A HBONE+ programot (TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A kiemelt projektek) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4,2 milliárd forinttal támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.