HBone+

Az NIIF videokonferencia hálózat nemzetközi alkalmazásai

Az NIIF videokonferencia hálózat nemzetközi alkalmazásai

 

Az NIIF videokonferencia megoldásai az elmúlt években leggyakrabban felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek közötti kommunikáció terén kerültek használatba. Belső megbeszélések, vezetői értekezletek, illetve regionális csoportmunkák és projektek esetén kifejezetten hasznos és kedvelt kommunikációs eszközzé vált a videokonferencia. Az NIIF rendszereken a havonta átlagosan 6-700 órás hívásmennyiségből kb. 50-60 órát tesznek ki a nemzetközi relációban megvalósított hívások, azaz jelenleg szinte minden tizedik hívás külföldi végpont felé irányul, földrajzilag főleg Németország, Spanyolország, Lengyelország, Olaszország és Hollandia irányába.


Az ilyen formán kiterjesztett videokonferencia felhasználás az alkalmazási területek tekintetében is kiszélesedett, előtérbe kerültek többek között az e-oktatási alkalmazások, amelyek eredményeképpen külföldi, olykor igen távoli előadók utazás nélkül, magas színvonalú technikai háttérrel tarthatták meg előadásukat, hazai vagy akár nemzetközi közönség előtt.
Általánosságban elmondható, hogy a tudomány nagy kihívásainak tartott problémák megoldásához a kutatás szereplői egyenként túlzottan korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek. Természetes tehát, hogy a kutatás finanszírozói a hatékony és gyors innováció lehetőségét elsősorban nemzetközi tudományos konzorciumokban látják. Ilyen területek például a részecskefizika, a fúziós energetika, a csillagászat, a rákkutatás, vagy a meteorológia, de említhetnénk a digitális kulturális örökség szolgáltatását és megőrzését is. Nem csoda, hogy az Európai Unió vagy más szervezetek támogatásával konzorciumban végrehajtott nemzetközi kutatási és fejlesztési projektek esetében mindennaposak a videokonferencián keresztül történő egyeztetések. Nyilvánvaló, hogy az ilyen együttműködésekben a videokonferencia eszközzel nem rendelkező intézmények eleve versenyhátránnyal indulnak.
A svájci-francia határon található CERN kutatóintézet működését a világ számos országa finanszírozza. A világ legnagyobb részecskegyorsítója, az LHC (Large Hadron Collider) működtetése és a rajta végzett számtalan kísérlet megtervezése és koordinálása elképzelhetetlen lenne videokonferencia nélkül. A CERN-ben az olajozott működést havi szinten több száz videokonferencia szolgálja. Természetesen magyar kutatócsoport is dolgozik a CERN-ben, akik ma már videokonferencia eszközök nélkül nehezen tudják elképzelni az otthon maradottakkal való kapcsolattartást. Hasonlóképpen ki lehet emelni a fúziós energetikai kutatások középpontjában álló - szintén nemzetközi konzorcium alkotta - ITER szervezetet, amely jelenleg a legnagyobb, fúziós energiát előállító kísérleti erőművet építi. Külön büszkék lehetünk rá, hogy olykor-olykor a NIIF videokonferencia rendszerei adtak helyt jelentős virtuális értekezleteknek. Az európai kutatói hálózatok (ld. NIIF és nemzetközi társai) együttműködési terepéül szolgáló GÉANT óriásprojekt szintén elképzelhetetlen lett volna videokonferencia nélkül. A NIIF videokonferencia szervere egymagában vagy 2000 órányi videóhívást szolgáltatott a GÉANT projekt számára.
Érdekességként lehet megemlíteni az egyik amerikai egyetem által évenként megrendezett Megaconference nemzetközi óriás-videokonferenciát. A komoly társadalmi eseménynek is beillő rendezvény a videokonferencia határokon átívelő, embereket, csapatokat összekötő képességeit demonstrálta. A Megaconference Amerikától Indiáig sok ezer - főként oktatási és kutatási szereplőt - kapcsolt össze egy-egy maratoni videokonferenciába, ahol mindenkinek lehetősége volt pár perc erejéig exponálnia magát. A konferencia infrastrukturális hátterének biztosításában az NIIF Intézet is részt vállalt, mint regionális videokonferencia szerver-szolgáltató.
A videokonferencia megoldásokban rejlő lehetőséget tovább erősíti az a tény, hogy az orvostudomány is egyre gyakrabban használja ezt a technológiát szakmai konzultációk, vagy akár éles műtétek esetében is. Az NIIF hálózatán több esetben került sor műtét külső helyszínre való közvetítésére, ahol is egy távoli csoport élőben követhette az adott operációt és a technika valós idejű működésének köszönhetően kérdéseket is feltehetett a műtétet vezető orvosnak. Jelenleg is folyamatban van néhány olyan fejlesztés, ahol a rendelőhelyiséghez illesztett videokonferencia a konzultációs lehetőségeket terjeszti ki. Ennek köszönhetően lehetőség van távoli specialista bevonására, röntgen- és más vizsgálati eredmények bemutatására és akár endoszkópos vizsgálat képének valós idejű továbbítására. Mindezt természetesen akár High Definition minőségben.
A sztenderd felhasználásokon túl olykor azonban furcsa kéréseknek vagy kívánalmaknak is eleget kell tenni. Nincs ok azonban megijedni, a videokonferencia még ezekben az esetekben is könnyen helyt állhat. Néhány évvel ezelőtt egy neves, AIDS kutatással foglalkozó argentin professzor kereste meg az NIIF Intézetet, mondván, hogy Budapesten tartózkodik egy konferencián, de közben Buenos Airesben kellene több száz ember előtt egy igen fontos előadást megtartania. Persze némi előkészítést követően a professzornak csak helyet kellett foglalnia egy székben Budapesten, a több száz néző pedig Buenos Airesben nézte a rezzenéstelen képet és a számítógépes prezentációt.
A fenti példák mind alátámasztják azt a kialakult trendet, amely eredményeképpen a videokonferencia már nem csak a kiváltságosok számára, hanem bárki számára elérhető, aki internet eléréssel rendelkezik. Ez a technológia már koránt sem a jövő víziója, a videokonferencia különböző megoldásai évek óta a napi kommunikációs rutin részei, mind az üzleti életben, mind a privát célú felhasználások tekintetében. Felgyorsult életünkben lassan extrém kihívásnak tekinthetjük erőforrásaink optimális felhasználását, így megnyílik az érdeklődés az innovatív technológiák felé. A videokonferencia egy minden környezetbe könnyen integrálható, minőségi kommunikációs eszköz, amellyel nem csak pénzt, de időt, olykor bizony több órányi vagy napnyi munkaidőt és szabadidőt is megtakaríthatunk.

 

HBone+ Legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ legfrissebb hírei

Befejeződött a HBONE+ projekt!

2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.

HBone+ az országos gerinchálózat

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.