HBone+

Az NIIF videokonferencia hálózat nemzetközi alkalmazásai

Az NIIF videokonferencia hálózat nemzetközi alkalmazásai

 

Az NIIF videokonferencia megoldásai az elmúlt években leggyakrabban felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek közötti kommunikáció terén kerültek használatba. Belső megbeszélések, vezetői értekezletek, illetve regionális csoportmunkák és projektek esetén kifejezetten hasznos és kedvelt kommunikációs eszközzé vált a videokonferencia. Az NIIF rendszereken a havonta átlagosan 6-700 órás hívásmennyiségből kb. 50-60 órát tesznek ki a nemzetközi relációban megvalósított hívások, azaz jelenleg szinte minden tizedik hívás külföldi végpont felé irányul, földrajzilag főleg Németország, Spanyolország, Lengyelország, Olaszország és Hollandia irányába.


Az ilyen formán kiterjesztett videokonferencia felhasználás az alkalmazási területek tekintetében is kiszélesedett, előtérbe kerültek többek között az e-oktatási alkalmazások, amelyek eredményeképpen külföldi, olykor igen távoli előadók utazás nélkül, magas színvonalú technikai háttérrel tarthatták meg előadásukat, hazai vagy akár nemzetközi közönség előtt.
Általánosságban elmondható, hogy a tudomány nagy kihívásainak tartott problémák megoldásához a kutatás szereplői egyenként túlzottan korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek. Természetes tehát, hogy a kutatás finanszírozói a hatékony és gyors innováció lehetőségét elsősorban nemzetközi tudományos konzorciumokban látják. Ilyen területek például a részecskefizika, a fúziós energetika, a csillagászat, a rákkutatás, vagy a meteorológia, de említhetnénk a digitális kulturális örökség szolgáltatását és megőrzését is. Nem csoda, hogy az Európai Unió vagy más szervezetek támogatásával konzorciumban végrehajtott nemzetközi kutatási és fejlesztési projektek esetében mindennaposak a videokonferencián keresztül történő egyeztetések. Nyilvánvaló, hogy az ilyen együttműködésekben a videokonferencia eszközzel nem rendelkező intézmények eleve versenyhátránnyal indulnak.
A svájci-francia határon található CERN kutatóintézet működését a világ számos országa finanszírozza. A világ legnagyobb részecskegyorsítója, az LHC (Large Hadron Collider) működtetése és a rajta végzett számtalan kísérlet megtervezése és koordinálása elképzelhetetlen lenne videokonferencia nélkül. A CERN-ben az olajozott működést havi szinten több száz videokonferencia szolgálja. Természetesen magyar kutatócsoport is dolgozik a CERN-ben, akik ma már videokonferencia eszközök nélkül nehezen tudják elképzelni az otthon maradottakkal való kapcsolattartást. Hasonlóképpen ki lehet emelni a fúziós energetikai kutatások középpontjában álló - szintén nemzetközi konzorcium alkotta - ITER szervezetet, amely jelenleg a legnagyobb, fúziós energiát előállító kísérleti erőművet építi. Külön büszkék lehetünk rá, hogy olykor-olykor a NIIF videokonferencia rendszerei adtak helyt jelentős virtuális értekezleteknek. Az európai kutatói hálózatok (ld. NIIF és nemzetközi társai) együttműködési terepéül szolgáló GÉANT óriásprojekt szintén elképzelhetetlen lett volna videokonferencia nélkül. A NIIF videokonferencia szervere egymagában vagy 2000 órányi videóhívást szolgáltatott a GÉANT projekt számára.
Érdekességként lehet megemlíteni az egyik amerikai egyetem által évenként megrendezett Megaconference nemzetközi óriás-videokonferenciát. A komoly társadalmi eseménynek is beillő rendezvény a videokonferencia határokon átívelő, embereket, csapatokat összekötő képességeit demonstrálta. A Megaconference Amerikától Indiáig sok ezer - főként oktatási és kutatási szereplőt - kapcsolt össze egy-egy maratoni videokonferenciába, ahol mindenkinek lehetősége volt pár perc erejéig exponálnia magát. A konferencia infrastrukturális hátterének biztosításában az NIIF Intézet is részt vállalt, mint regionális videokonferencia szerver-szolgáltató.
A videokonferencia megoldásokban rejlő lehetőséget tovább erősíti az a tény, hogy az orvostudomány is egyre gyakrabban használja ezt a technológiát szakmai konzultációk, vagy akár éles műtétek esetében is. Az NIIF hálózatán több esetben került sor műtét külső helyszínre való közvetítésére, ahol is egy távoli csoport élőben követhette az adott operációt és a technika valós idejű működésének köszönhetően kérdéseket is feltehetett a műtétet vezető orvosnak. Jelenleg is folyamatban van néhány olyan fejlesztés, ahol a rendelőhelyiséghez illesztett videokonferencia a konzultációs lehetőségeket terjeszti ki. Ennek köszönhetően lehetőség van távoli specialista bevonására, röntgen- és más vizsgálati eredmények bemutatására és akár endoszkópos vizsgálat képének valós idejű továbbítására. Mindezt természetesen akár High Definition minőségben.
A sztenderd felhasználásokon túl olykor azonban furcsa kéréseknek vagy kívánalmaknak is eleget kell tenni. Nincs ok azonban megijedni, a videokonferencia még ezekben az esetekben is könnyen helyt állhat. Néhány évvel ezelőtt egy neves, AIDS kutatással foglalkozó argentin professzor kereste meg az NIIF Intézetet, mondván, hogy Budapesten tartózkodik egy konferencián, de közben Buenos Airesben kellene több száz ember előtt egy igen fontos előadást megtartania. Persze némi előkészítést követően a professzornak csak helyet kellett foglalnia egy székben Budapesten, a több száz néző pedig Buenos Airesben nézte a rezzenéstelen képet és a számítógépes prezentációt.
A fenti példák mind alátámasztják azt a kialakult trendet, amely eredményeképpen a videokonferencia már nem csak a kiváltságosok számára, hanem bárki számára elérhető, aki internet eléréssel rendelkezik. Ez a technológia már koránt sem a jövő víziója, a videokonferencia különböző megoldásai évek óta a napi kommunikációs rutin részei, mind az üzleti életben, mind a privát célú felhasználások tekintetében. Felgyorsult életünkben lassan extrém kihívásnak tekinthetjük erőforrásaink optimális felhasználását, így megnyílik az érdeklődés az innovatív technológiák felé. A videokonferencia egy minden környezetbe könnyen integrálható, minőségi kommunikációs eszköz, amellyel nem csak pénzt, de időt, olykor bizony több órányi vagy napnyi munkaidőt és szabadidőt is megtakaríthatunk.

 

HBone+ Legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ legfrissebb hírei

Befejeződött a HBONE+ projekt!

2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Győrben

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre 2012. június 4-én:

Helyszín: Széchenyi István Egyetem, 9026 Győr, Egyetem tér 1. E Épület, VIP terem

A HBONE+ adattároló hálózatának újabb mérföldköve - 2,5 Pbyte

Az NIIF Intézet gondozásában 2009-ben indult HBONE+ elnevezésű projekt egyik célja egy országos méretű, elosztott adattároló infrastruktúra létrehozása a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, és közgyűjtemények számára.
A projekt elérkezett egyik utolsó mérföldkövéhez, az 1 Pbyte tömörítetlen, 1.5 Pbyte tömörített tároló kapacitással rendelkező kazettás-szalagos egység átadásához.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Pécset

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre

Időpont: 2012. február 23. csütörtök, 11.00 - 15.00 Helyszín: Pécsi Tudományegyetem, Gazdasági Főigazgatóság - Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B, Fsz./A.

Bővül az eduID

A Magyar Tudományos Akadémián is bevezetésre kerül az eduID azonosítás; újonnan kiépülő és átalakítandó rendszereiknél már elvárás a föderatív beléptetés lehetősége. AAI rendszerük első elemeinek fejlesztése és üzembe állítása az NIIFI segítségével még tavaly ősszel megtörtént, a szélesebb körű bevezetés és üzemeltetés előtt azonban szükségesnek látszott, hogy a helyi informatikus kollégákkal a föderatív azonosítás mélyebb aspektusait, a gyakorlati megvalósítás különböző módjait, a egyes lehetőségek előnyeit, hátrányait áttekintsük. Ezért NIIFI a HBONE+ projekt keretében 2012.

Átadásra került a Debreceni Egyetemen a 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ elnevezésű ÚSZT projektje újabb mérföldkövéhez érkezett: a Debreceni Egyetemen üzembe állt egy 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz, amely a korábban átadott, a felhasználók körében azóta igen népszerűvé vált budapesti, dunaújvárosi, és soproni adatközpontokhoz hasonlóan tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok vagy távoli adatmentések tárolására használható.

Szuperszámítógép oktatás indul!

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DE TEK) és az országos akadémiai szuperszámítógép szolgáltatás gazdája, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) tisztelettel meghívja az alábbi tanfolyamra:

Cím: Vizualizáció és modellezés szuperszámítógép (HPC) környezetben

Időpont: 2011.12.08. (csütörtök)

Program:

Előadás a e-science Cafe roadshow-n

Az e-science roadshow 2011. november 14.-i előadásán mely reoadshow egy ismeretterjesztő előadássorozat a hazánkban elérhető Grid, Desktop Grid, Cloud, HPC és GPGPU elosztott informatikai kutatási infrastruktúrákról, előadást tartottunk a HBONE+ projektben létrehozott szuperszámítógép infrastruktúráról.

Stefán Péter: NIIFI HPC szolgáltatás

HBONE+ workshop a felhasználókkal

2011. november 9.-11. között megrendezésre került a HBONE+ workshop ahol a HBONE+ projekt fejlesztésének eredményei, valamint a felhasználók saját TIOP és KMOP projektjeinek az eredményei kerültek bemutatásra. A programot kerekasztal beszélgetések egészítették ki, ahol a felhasználók és a NIIF szakemberi közössen gondolkoztak a jövőbeli fejlesztésekről.

Audió-videó integráció az előadóteremben

A felsőoktatás-kutatásban a videokonferencia technológia alkalmazása nem csupán a tárgyalótermekre korlátozódhat. Jogosan merül fel az igény, hogy az előadóteremben ülő - olykor nagyszámú - hallgatóságot kell összekapcsolnunk egy, vagy több távoli helyszínnel. Tipikus alkalmazások lehetnek a távoktatás, a csoportos távkonzultáció, órarendi óra kiterjesztése más campus helyszínekre, műtét közvetítése stb. Cikkünk első részében azt mutattuk be, hogy milyen audió-videó (AV) integrációs lehetőségeink vannak a tárgyalóteremben.

Audió-videó integráció a tárgyalóteremben

A HBONE+ (TIOP 1.3.2) projekt keretében több mint egy évvel ezelőtt került beszerzésre 30db professzionális tárgyalótermi high definition (HD) videokonferencia eszköz. A régi végpontokkal együtt így ma már kb. 140 helyszínen érhető el az IP alapú videokonferencia szolgáltatás. A modern berendezésekkel és a használatukat segítő infrastruktúrával tehát minden adott a hazai felsőoktatási, közgyűjteményi és akadémiai intézmények számára, hogy a minőségi videokommunikáció a napi oktatói-kutatói munka, illetve ügymenet részévé váljon.

Az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát

2011 október 4.-én az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát. A tanulmány lettölthető a csatolt állományok közül. Fényképek az eseményről.

KMOP 4.2.1A_2 projekt zárórendezvénye

Az NIIF Intézet befejezte az ÚMFT/ÚSzT KMOP 4.2.1/A_2 jelű kiemelt projektjének megvalósítását. Teljesült a projekt mindhárom célja:
• az országos kutatási és oktatási célú nagysebességű hibrid számítógép-hálózati infrastruktúra közép-magyarországi szegmensének kialakítása és fejlesztése,
• szuperszámítástechnikai szolgáltatások fejlesztése az országos rendszer részeként Közép-Magyarországon, továbbá
• elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetek fejlesztése a közép-magyarországi régióban.

2011. szeptember 26. "Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia IV.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia került negyedik alkalommal megrendezésre a Pannon Egyetem Georgikon karán Keszthelyen az NIIF Intézet szervezésében.
Időpont: 2011. szeptember 26. hétfő, 11.00 - 14.00 óra
Helyszín: PE Georgikon Kar (Keszthely, Deák F. u. 16.)

Tanfolyam a Szuperszámítógép felhasználóknak

2011. szeptember 22.-én tájékoztatót tartottunk a Szuperszámítógép felhasználóknak a Debreceni Egyetemen. A tanfolyamon Stefán Péter tartott előadást.

Videokonferencia oktatás felvétel

A HBONE+ projekt által támogatott videokonferencia oktatási és népszerűsítő program részeként összesen 10 felsőoktatási-kutatási helyszínen került sor egy kiadós felhasználói oktatásra és bemutatóra. Az oktatás célja elsősorban az volt, hogy a hallgatóságot megismertessük a rendelkezésre álló kollaborációs lehetőségekkel, valamint, hogy az esetlegesen meglévő - a technológiával szemben fennálló - felhasználói félelmeket feloldjuk.

Az oktatás felvételét a Videotoriumban tekintheti meg.

 

Erősödik az európai kutatói hálózatok összefogása a szupergyors adathálózati kísérleteikben

A nemzeti kutatói hálózatok 100 Gbit/sec sebességű tesztjei a távoli végpontok közötti nagykapacitású adatkapcsolatok lehetőségét készítik elő Európában

 

Átadták Magyarország „legzöldebb” szuperszámítógépét: nagy teljesítményű feldolgozás energiahatékonyan

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének szegedi komponensét mutatta be az NIIF Intézet

2011. május 6-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és Szegedi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer harmadik elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás a Széchenyi István Egyetemen

A következő videokonferencia oktatást 2011. május 10-én 10 órai kezdettel tartjuk a győri Széchenyi István Egyetemen, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az vidkonfokt@sze.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

Interjú videokonferencia felhasználókkal

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) Felsőoktatási-kutatási videokonferencia oktatási és népszerűsítő programja riportokkal és helyszíni oktatásokkal folytatódott az elmúlt időszakban. A program érdekes elemei a videokonferencia felhasználói riportok, ahol a videokonferenciát napi szinten használó professzorok, tanárok, oktatók beszélnek a tapasztalataikról.

Videokonferencia oktatás Debrecenben (2 helyszín)

A következő két videokonferencia oktatási alkalom Debrecenben lesz, két egymást követő napon. Elsőként 2011. április 21-én 14 órai kezdettel az MTA ATOMKI-ban, majd pedig április 22-én 12:30-kor a Debreceni Egyetemen tartjuk meg az oktatást, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének a második tagját adta át az NIIF Intézet

2011. április 15-én a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és a Pécsi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer második elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás Salgótarjánban

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 14-én 14 órai kezdettel tartjuk a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe jön létre az NIIF Intézet vezetésével

Ismét világszínvonalú fejlesztéssel járul hozzá a nemzetközi  szakmai körökben is elismert Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) a hazai kutatás-fejlesztés erősítéséhez. 2011. április 6-án megkezdődik az országosan négy helyszínen, mintegy kétéves fejlesztéssel felépített NIIFI szuperszámítógépek átadása.

Videokonferencia oktatás a Dunaújvárosi Főiskolán

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 6-án 13 órai kezdettel tartjuk a Dunaújvárosi Főiskolán, amelyre ismételten szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A Semmelweis Egyetemen tartott videokonferencia oktatásról

Videokonferencia oktatásAz NIIF Intézet által indított "Videokonferencia oktatási és népszerűsítő program" első állomása a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ (Budapest, 9. kerület) új épülete volt. A videokonferencia felhasználói oktatást nagy érdeklődés övezte, kb. 50 oktató és kutató jött el, hogy meghallgassa Lengyel Miklós előadását a videokonferencia technológiában rejlő lehetőségekről.

HBone+ az országos gerinchálózat

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül.

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a felsőoktatásban és a kutatásban

A HBONE+ projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a felsőoktatási szerkezeti átalakításához, hatékonyan segíti elő a tanulás lehetőségeinek kiterjesztését és a kutatás-fejlesztés változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodást - nyilatkozta Nagy Miklós a NIIF Intézet igazgatója.

Mi az NIIF Program?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

Mi a HBONE+?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) sikeresen pályázott a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösséget kiszolgáló nagysebességű számítógép-hálózat és az arra épülő kutatás-fejlesztést támogató szolgáltatások fejlesztésére. A HBONE+ programot (TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A kiemelt projektek) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4,2 milliárd forinttal támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.