HBone+

Az NIIF videokonferencia hálózat belföldi alkalmazásai

Az NIIF videokonferencia hálózat belföldi alkalmazásai

 

Az internet sávszélesség kiterjesztése és a videokonferencia gyártók fejlesztési tempója megnyitotta az utat az intézményen kívüli videokonferencia hívások lehetősége előtt, amelyet napról napra egyre több felhasználó, vagy felhasználói csoport vesz igénybe. Videokonferencia használattal a munkatársak növelhetik mind a belső, mind a külső munkatársakkal való kapcsolattartás gyakoriságát anélkül, hogy autóba, vonatra, vagy akár repülőre üljenek. Ezen kommunikációs technológia már évek óta szerves részét képezi vállalataink és intézményeink életének, olykor alapvető kommunikációs, olykor akár extrém alkalmazások tekintetében.
Hazánkban külön érdekesség Budapest minden szempontból központi szerepe. A felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és közgyűjtemények, valamint államigazgatási szervek sokasága található meg a fővárosban. Nem csoda hát, ha belföldi konzorciumok által végrehajtott projektek értekezletei Budapesten kerülnek megrendezésre, hiszen a földrajzilag is központi pozíció még mindig a legkisebb rosszat, azaz a legkevesebb utazást jelenti. Gondoljuk végig, ha például egy szegedi kutatónak vagy oktatónak reggel 10 órára egy fővárosi értekezleten kell megjelennie, akkor távolsági és helyi közlekedést is beszámítva vélhetően reggel 5 óra körül talpon kell lennie. A 2 órás értekezlet után pedig még további 3-4 órát is igénybe vehet a hazautazás ideje. Összességében tehát több mint 1 munkanapot töltöttünk el, zömmel utazással és mindezt nagyon alacsony produktivitás mellett. A felsőoktatás és kutatás területén hosszú időre visszanyúló együttműködési készség, a számlálatlan intézményközi projekt az, amely közel egy évtizeddel ezelőtt egyértelműen megfogalmazta a felsőoktatás-kutatás videokonferencia iránti igényét.
Az NIIF Intézet 2004-ben valósította meg mai videokonferencia hálózatának első, induló ütemét, amely eredményeképpen egy minden szempontból figyelemreméltó és egyedülálló videokonferencia eszközpark került a hazai felhasználók kezébe. A hálózatban rejlő lehetőségek demonstrációjaként a megnyitó ceremóniát már az üzembe helyezett berendezésekkel megvalósított virtuális konferencián tartották meg, amely során Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter köszönthette a felsőoktatási intézmények rektorait és néhány MTA kutatóintézet vezetőjét. A kétirányú folyamatos kép- és hang-kapcsolat kiválóan igazolta, hogy nem csak egy kísérleti, hanem a napi munkamenetben jól alkalmazható technológiáról van szó.
Természetesen gyorsan kiderült, hogy egy költségtakarékos, innovatív eszköz került a felhasználói közösség kezébe. Az évek során - látva a rendszer hatékonyságát - számos intézmény vásárolt saját videokonferencia eszközöket, amelyek a szabványos hálózatnak köszönhetően illeszkedtek a meglévő országos rendszerekhez. A technológia integrációja minden intézmény esetében gyorsan és könnyen megvalósult, szinte egy csapásra a nagyobb egyetemek és főiskolák mindennapi rutinjává vált. A megoldás egyértelmű előnyt kínált a vidéki, illetve sok esetben a külföldi tagozatokkal való kapcsolattartásban. A mindennapi operatív kommunikáció és adminisztráció mellett komoly hangsúlyt kapott az e-oktatás, valamint a távoli munkacsoportokkal történő bejelentkezés lehetősége. A videokonferencia rövid időn belül igen kedvelt kommunikációs csatorna lett a hazai felsőoktatásban, de ugyanakkor nélkülözhetetlen lett a belföldi konzorciumokban végrehajtott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT, újabban Új Széchenyi Terv) pályázatok megvalósításában is.
Maga az NIIF Intézet például a mintegy 4.5 milliárd Forintnyi ÚMFT kiemelt projektjébe számos felsőoktatásban, kutatásban vagy közgyűjteményi intézményben dolgozó szakértőt vont be. A bizottságok és munkacsoportok gyakori egyeztetései elképzelhetetlenek lettek volna videokonferencia nélkül. Így történt ez a szuperszámítógép beszerzéseknél, az új nagysebességű hálózati kialakításánál vagy éppen a Videotorium tervezésénél.
A projekt együttműködések mellett természetesen van példa az oktatás területén történő felhasználásra is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem például fél éven át tartott rendszeres órarendi előadásokat videokonferencián keresztül zalaegerszegi tagozata számára, anélkül, hogy előadóit, vagy hallgatóit utaztatta volna. Ezzel nem csak pénzt takarított meg, de mérhető hatékonyságot ért el az előadók rendelkezésére álló időtényező kihasználásában.
A technológia könnyű befogadását és mindennapi rutinná tételét igazolja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem példája is, ahol szintén több videokonferencia rendszer növeli az előadások hatékonyságát és sokszínűségét. Nyéky Kálmán atya, az egyetem előadója, mind a mai napig az egyetem több kampusza számára videokonferencián keresztül tartja bioetika előadásait. Az interaktív technológia alkalmazása sem az előadók, sem a hallgatók számára nem ütközik nehézségekbe, a hang- és képminőség, valamint számítógépes prezentáció megosztás lehetősége lassan észrevétlenné csökkenti a különbséget a valós és virtuális tantermi órák között.
Ahogy a hazai felsőoktatási hálózatban, úgy a hazai állami szervezetek életében is egyre többször jut szerephez a videokonferencia, amellyel főleg a munkaidő, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi költségkeretek optimális felhasználását hivatottak elérni. Állami intézmények körében gyakori a különböző osztályok és külső munkacsoportok közötti kommunikáció virtuális változata, hiszen a meglévő internet-sávszélesség már régóta magas minőségű videóhívásokat is lehetővé tesz. A technológia bevezetése számos hazai munkacsoport életét könnyítette meg az elmúlt években és a mai napig szerves része a kommunikációs eszköztáruknak.
A kisebb, néhány fő kommunikációját megvalósító videokonferenciák mellett természetesen van lehetőség nagyobb, akár több 100 résztvevőt is egyetlen virtuális találkozóba tömörítő konferenciákra is. 2011 októberében a felsőoktatási intézmények és az NIIF Intézet műszaki támogatásával került megrendezésre a Magyar Önkormányzatok Szövetségének országos konferenciája. A 13 helyszínen összesen mintegy 400 polgármester vett részt a készülő Önkormányzati törvénnyel kapcsolatos vitában. A technológia alkalmazásával sikerült a közel 400 fő résztvevő utazási költségeit minimalizálni és a rendelkezésre álló munkaidőt, a szabadidő tiszteletben tartása mellett hatékonyan kihasználni. Ilyen létszámú konferencia esetében ez hazai szemmel is extrém kihívást jelentene innovatív kommunikációs technológia alkalmazása nélkül. Gondoljuk meg továbbá, hogy mennyi széndioxid kibocsátástól kíméltük meg a környezetet egyetlen videokonferenciával!
Körülnézve a hazai vállalatokon, intézményeken és egyéb csoportokon, egyértelmű elkötelezettség mutatkozik a videokonferencia megoldásokban rejlő lehetőségek irányába. Az NIIF hálózata csak egy a sok közül, amely napi rutinként kínálja az ilyen irányú szolgáltatásokat, de a havi átlag 6-700 órás, 90%-ban belföldi viszonylatban történő terheltsége egyértelmű visszaigazolása annak, hogy a videokonferencia egyike Magyarország legnépszerűbb kommunikációs csatornáinak, legyen szó üzleti, oktatási, vagy akár privát célú eseményről. A technológiát képviselő gyártók és integrátor vállalatok fejlesztési eredményeit és jövőbeni célkitűzéseit vizsgálva nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a videokonferencia a következő években bizony a mainál is jelentősebb szerephez juthat, egyéntől, cégmérettől, piactól és országtól függetlenül.

 

 

HBone+ Legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ legfrissebb hírei

Befejeződött a HBONE+ projekt!

2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Győrben

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre 2012. június 4-én:

Helyszín: Széchenyi István Egyetem, 9026 Győr, Egyetem tér 1. E Épület, VIP terem

A HBONE+ adattároló hálózatának újabb mérföldköve - 2,5 Pbyte

Az NIIF Intézet gondozásában 2009-ben indult HBONE+ elnevezésű projekt egyik célja egy országos méretű, elosztott adattároló infrastruktúra létrehozása a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, és közgyűjtemények számára.
A projekt elérkezett egyik utolsó mérföldkövéhez, az 1 Pbyte tömörítetlen, 1.5 Pbyte tömörített tároló kapacitással rendelkező kazettás-szalagos egység átadásához.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Pécset

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre

Időpont: 2012. február 23. csütörtök, 11.00 - 15.00 Helyszín: Pécsi Tudományegyetem, Gazdasági Főigazgatóság - Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B, Fsz./A.

Bővül az eduID

A Magyar Tudományos Akadémián is bevezetésre kerül az eduID azonosítás; újonnan kiépülő és átalakítandó rendszereiknél már elvárás a föderatív beléptetés lehetősége. AAI rendszerük első elemeinek fejlesztése és üzembe állítása az NIIFI segítségével még tavaly ősszel megtörtént, a szélesebb körű bevezetés és üzemeltetés előtt azonban szükségesnek látszott, hogy a helyi informatikus kollégákkal a föderatív azonosítás mélyebb aspektusait, a gyakorlati megvalósítás különböző módjait, a egyes lehetőségek előnyeit, hátrányait áttekintsük. Ezért NIIFI a HBONE+ projekt keretében 2012.

Átadásra került a Debreceni Egyetemen a 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ elnevezésű ÚSZT projektje újabb mérföldkövéhez érkezett: a Debreceni Egyetemen üzembe állt egy 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz, amely a korábban átadott, a felhasználók körében azóta igen népszerűvé vált budapesti, dunaújvárosi, és soproni adatközpontokhoz hasonlóan tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok vagy távoli adatmentések tárolására használható.

Szuperszámítógép oktatás indul!

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DE TEK) és az országos akadémiai szuperszámítógép szolgáltatás gazdája, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) tisztelettel meghívja az alábbi tanfolyamra:

Cím: Vizualizáció és modellezés szuperszámítógép (HPC) környezetben

Időpont: 2011.12.08. (csütörtök)

Program:

Előadás a e-science Cafe roadshow-n

Az e-science roadshow 2011. november 14.-i előadásán mely reoadshow egy ismeretterjesztő előadássorozat a hazánkban elérhető Grid, Desktop Grid, Cloud, HPC és GPGPU elosztott informatikai kutatási infrastruktúrákról, előadást tartottunk a HBONE+ projektben létrehozott szuperszámítógép infrastruktúráról.

Stefán Péter: NIIFI HPC szolgáltatás

HBONE+ workshop a felhasználókkal

2011. november 9.-11. között megrendezésre került a HBONE+ workshop ahol a HBONE+ projekt fejlesztésének eredményei, valamint a felhasználók saját TIOP és KMOP projektjeinek az eredményei kerültek bemutatásra. A programot kerekasztal beszélgetések egészítették ki, ahol a felhasználók és a NIIF szakemberi közössen gondolkoztak a jövőbeli fejlesztésekről.

Audió-videó integráció az előadóteremben

A felsőoktatás-kutatásban a videokonferencia technológia alkalmazása nem csupán a tárgyalótermekre korlátozódhat. Jogosan merül fel az igény, hogy az előadóteremben ülő - olykor nagyszámú - hallgatóságot kell összekapcsolnunk egy, vagy több távoli helyszínnel. Tipikus alkalmazások lehetnek a távoktatás, a csoportos távkonzultáció, órarendi óra kiterjesztése más campus helyszínekre, műtét közvetítése stb. Cikkünk első részében azt mutattuk be, hogy milyen audió-videó (AV) integrációs lehetőségeink vannak a tárgyalóteremben.

Audió-videó integráció a tárgyalóteremben

A HBONE+ (TIOP 1.3.2) projekt keretében több mint egy évvel ezelőtt került beszerzésre 30db professzionális tárgyalótermi high definition (HD) videokonferencia eszköz. A régi végpontokkal együtt így ma már kb. 140 helyszínen érhető el az IP alapú videokonferencia szolgáltatás. A modern berendezésekkel és a használatukat segítő infrastruktúrával tehát minden adott a hazai felsőoktatási, közgyűjteményi és akadémiai intézmények számára, hogy a minőségi videokommunikáció a napi oktatói-kutatói munka, illetve ügymenet részévé váljon.

Az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát

2011 október 4.-én az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát. A tanulmány lettölthető a csatolt állományok közül. Fényképek az eseményről.

KMOP 4.2.1A_2 projekt zárórendezvénye

Az NIIF Intézet befejezte az ÚMFT/ÚSzT KMOP 4.2.1/A_2 jelű kiemelt projektjének megvalósítását. Teljesült a projekt mindhárom célja:
• az országos kutatási és oktatási célú nagysebességű hibrid számítógép-hálózati infrastruktúra közép-magyarországi szegmensének kialakítása és fejlesztése,
• szuperszámítástechnikai szolgáltatások fejlesztése az országos rendszer részeként Közép-Magyarországon, továbbá
• elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetek fejlesztése a közép-magyarországi régióban.

2011. szeptember 26. "Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia IV.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia került negyedik alkalommal megrendezésre a Pannon Egyetem Georgikon karán Keszthelyen az NIIF Intézet szervezésében.
Időpont: 2011. szeptember 26. hétfő, 11.00 - 14.00 óra
Helyszín: PE Georgikon Kar (Keszthely, Deák F. u. 16.)

Tanfolyam a Szuperszámítógép felhasználóknak

2011. szeptember 22.-én tájékoztatót tartottunk a Szuperszámítógép felhasználóknak a Debreceni Egyetemen. A tanfolyamon Stefán Péter tartott előadást.

Videokonferencia oktatás felvétel

A HBONE+ projekt által támogatott videokonferencia oktatási és népszerűsítő program részeként összesen 10 felsőoktatási-kutatási helyszínen került sor egy kiadós felhasználói oktatásra és bemutatóra. Az oktatás célja elsősorban az volt, hogy a hallgatóságot megismertessük a rendelkezésre álló kollaborációs lehetőségekkel, valamint, hogy az esetlegesen meglévő - a technológiával szemben fennálló - felhasználói félelmeket feloldjuk.

Az oktatás felvételét a Videotoriumban tekintheti meg.

 

Erősödik az európai kutatói hálózatok összefogása a szupergyors adathálózati kísérleteikben

A nemzeti kutatói hálózatok 100 Gbit/sec sebességű tesztjei a távoli végpontok közötti nagykapacitású adatkapcsolatok lehetőségét készítik elő Európában

 

Átadták Magyarország „legzöldebb” szuperszámítógépét: nagy teljesítményű feldolgozás energiahatékonyan

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének szegedi komponensét mutatta be az NIIF Intézet

2011. május 6-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és Szegedi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer harmadik elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás a Széchenyi István Egyetemen

A következő videokonferencia oktatást 2011. május 10-én 10 órai kezdettel tartjuk a győri Széchenyi István Egyetemen, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az vidkonfokt@sze.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

Interjú videokonferencia felhasználókkal

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) Felsőoktatási-kutatási videokonferencia oktatási és népszerűsítő programja riportokkal és helyszíni oktatásokkal folytatódott az elmúlt időszakban. A program érdekes elemei a videokonferencia felhasználói riportok, ahol a videokonferenciát napi szinten használó professzorok, tanárok, oktatók beszélnek a tapasztalataikról.

Videokonferencia oktatás Debrecenben (2 helyszín)

A következő két videokonferencia oktatási alkalom Debrecenben lesz, két egymást követő napon. Elsőként 2011. április 21-én 14 órai kezdettel az MTA ATOMKI-ban, majd pedig április 22-én 12:30-kor a Debreceni Egyetemen tartjuk meg az oktatást, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének a második tagját adta át az NIIF Intézet

2011. április 15-én a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és a Pécsi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer második elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás Salgótarjánban

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 14-én 14 órai kezdettel tartjuk a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe jön létre az NIIF Intézet vezetésével

Ismét világszínvonalú fejlesztéssel járul hozzá a nemzetközi  szakmai körökben is elismert Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) a hazai kutatás-fejlesztés erősítéséhez. 2011. április 6-án megkezdődik az országosan négy helyszínen, mintegy kétéves fejlesztéssel felépített NIIFI szuperszámítógépek átadása.

Videokonferencia oktatás a Dunaújvárosi Főiskolán

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 6-án 13 órai kezdettel tartjuk a Dunaújvárosi Főiskolán, amelyre ismételten szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A Semmelweis Egyetemen tartott videokonferencia oktatásról

Videokonferencia oktatásAz NIIF Intézet által indított "Videokonferencia oktatási és népszerűsítő program" első állomása a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ (Budapest, 9. kerület) új épülete volt. A videokonferencia felhasználói oktatást nagy érdeklődés övezte, kb. 50 oktató és kutató jött el, hogy meghallgassa Lengyel Miklós előadását a videokonferencia technológiában rejlő lehetőségekről.

HBone+ az országos gerinchálózat

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül.

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a felsőoktatásban és a kutatásban

A HBONE+ projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a felsőoktatási szerkezeti átalakításához, hatékonyan segíti elő a tanulás lehetőségeinek kiterjesztését és a kutatás-fejlesztés változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodást - nyilatkozta Nagy Miklós a NIIF Intézet igazgatója.

Mi az NIIF Program?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

Mi a HBONE+?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) sikeresen pályázott a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösséget kiszolgáló nagysebességű számítógép-hálózat és az arra épülő kutatás-fejlesztést támogató szolgáltatások fejlesztésére. A HBONE+ programot (TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A kiemelt projektek) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4,2 milliárd forinttal támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.