HBone+

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a ...

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a felsőoktatásban és a kutatásban

A HBONE+ projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a felsőoktatási szerkezeti átalakításához, hatékonyan segíti elő a tanulás lehetőségeinek kiterjesztését és a kutatás-fejlesztés változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodást - nyilatkozta Nagy Miklós a NIIF Intézet igazgatója.

- Mi indokolja a HBONE továbbfejlesztését, azaz a HBONE+ projektet?

- Az elmúlt másfél évtizedben a felsőoktatási infrastruktúra korszerűsítését és bővítését támogató - jelentős állami forrásokkal, illetve jelenleg PPP-konstrukciók segítségével megvalósuló - beruházások ellenére a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának bővülése országos szinten nem tartott lépést az ágazat expanziójával, valamint a gyorsütemű tudományos-technológiai változásokkal. A felsőoktatás hatékony működéséhez, valamint a felsőoktatási intézmények tudományos kapacitásainak a gazdasági folyamatokba és a kutatás-fejlesztésbe való bekapcsolásához szükséges kommunikációs és információs rendszer általában elavult vagy hiányzik. Különösen nagy ez a deficit a nemzetközi kutatási folyamatokba, illetve gazdasági életbe való bekapcsolódás tekintetében. A tudásalapú gazdaság kiépítése ugyanakkor az innovációs folyamat valamennyi láncszemében aktívabb, erőteljesebb részvételt követel a felsőoktatási intézményektől.

- Ez azt jelenti, hogy le vagyunk maradva?

- Nem. A magyarországi felsőoktatási és kutatási információs infrastruktúra már több mint 10 éve rendelkezik az európai kutatói hálózatokhoz is kapcsolódó, nagysebességű adathálózattal, amely az ország valamennyi régióját és minden intézményét eléri. A kutatás-fejlesztés és innováció számára biztosított információs infrastruktúra alapját a kor technikai színvonala szerint a nagysebességű és a legújabb technológiákat alkalmazó adathálózati infrastruktúra, a numerikus modellezést és szimulációt támogató számítási infrastruktúra és az elektronikus kollaborációs technológiák, valamint az ezen területeket hatékonyan összekapcsoló, köztes infrastruktúrák jelentik. Hazánkban a felsőoktatási és a kutatói közösséget alkotó mintegy 600 intézmény 600 ezer felhasználójának hozzáférési és számítási kapacitásigénye mára elérte a 2003-2004 során bővített gerinchálózati és számítási kapacitások maximumát. Ez az infrastruktúra a jövőben nem lesz képes teljes mértékben kielégíteni a TIOP, a TÁMOP és a KMOP Operatív Programok keretében tervezett nagyléptékű fejlesztések igényét. A fejlesztések eredményeként az egyetemeken, a GOP fejlesztések hatására felfutó K+F+I tevékenységek kapcsán pedig az innovációs pólusokban megnövekednek az adatforgalmi és emeltszintű szolgáltatások iránti igények.

- Milyen célkitűzéseknek állítottak a projekttel szemben?

- Elsődleges cél az oktatási és kutatási igények kielégítése további adathálózati bővítésekkel. Cél a jelenleg alkalmazott, 100%-os kihasználtsággal üzemelő, számítási és adattárolási infrastruktúra teljes megújítása. A fentieknek túl a kor technikai színvonalának és jogi előírásainak megfelelően biztosítanunk kell az Európai Kutatási Térséghez történő csatlakozás feltételeit; ez utóbbi nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hazai kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények a jövőben is valóban egyenrangú tagjaiként vehessenek részt az EU keretprogramjai által támogatott nagy nemzetközi projektekben. Végül kiemelt fontosságú,  hogy  a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, valamint partnereik között kialakítandó kollaboratív innovációs platformok biztosítsák az intenzív együttműködést igénylő nemzetközi kapcsolatok és intézményközi együttműködések lehetőségét, beleértve a legnagyobb európai kutató központokkal és egyéb nemzetközi kutatóhelyekkel kiépített kapcsolatokat is.

- Milyen szakmaterületre tagolódik a projekt?

- Elsőként említeném a hibrid adathálózati infrastruktúra kialakítását a hazai felsőoktatási és kutatói hálózati infrastruktúra fejlesztésében. Ez integrálja az IP alapú szolgáltatásokat a menedzselt pont-pont optikai sötétszál összeköttetések lehetőségével, támaszkodva a szolgáltatók már létező, illetve fejlesztés alatt álló távközlési infrastruktúrájára. Így a létrejövő hálózati infrastruktúra továbbra is az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat szerves része maradhat. Második terület a szuper-számítástechnikai és storage infrastruktúra fejlesztése az oktatás és innováció számára. Ezen belül jelenleg a kutatás és az oktatás számára rendelkezésre álló, szuper-számítástechnikai és elosztott számítási és adattárolási erőforrás-hálózati (grid) infrastruktúrának az igényeknek megfelelő szintre való továbbfejlesztése és jelentős szakmai modernizációja. Az AAI szolgáltatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése és integrációja a harmadik terület. Ez biztosítja a jelenleg érvényes jogszabályoknak és műszaki kor elvárásainak és lehetőségeinek is megfelelő, szövetségi alapon működő azonosítási és jogosultságkezelési köztes infrastruktúrát (AAI). Ez a szolgáltatás lehetővé teszi az alkalmazó intézmények számára például a grid erőforrásokhoz való biztonságos hozzáférést, az elosztott adatbázisok építését és alkalmazását, a távoli nagyberendezésekhez való hozzáférést, valamint az e-learning és egyéb támogató megoldások továbbfejlesztését. Végezetül a kollaborációs infrastruktúra fejlesztését említeném, amelynek során a konvergencia-régiókban a kutatás-fejlesztés hatékonyságát növelő és a virtuális kutatói környezet kialakítását lehetővé tevő, az együttműködést támogató további infokommunikációs rendszerek kialakítása és szolgáltatások minőségi fejlesztése történik meg, melyek biztosítják a hazai kutatás, fejlesztés, felsőoktatás és innováció számára az európai gyakorlatnak megfelelő együttműködést támogató, valós idejű környezetet.

- Milyen társadalmi-gazdasági-oktatáspolitikai hatás várható a projekttől?

- A fejlesztés számos jól definiálható társadalmi és gazdasági előnyt szolgál. A társadalmi előnyök között kiemelkedő a felsőoktatási tevékenységek színvonalának fejlődése, a versenyképes tudáshoz való hozzáférés biztosítása, amely a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb eszköze. Fontos várt társadalmi előny az információs társadalom létrejöttének támogatása, továbbá a fenntarthatóság kérdéskörével történő kiemelt foglalkozás. Utóbbi esetében a tervezett beruházás mintaszerűen tartja szem előtt a környezettudatos gondolkodás- és életmód terjesztését, és mérhetően csökkenti az egyetemi központok közötti illetve a külföldi utazások számát.
A Projekt a keretében létrejövő informatikai szolgáltatások ugyanakkor kiemelten szolgálják az információs társadalom létrejöttét, továbbá lehetővé teszik a régiókban az informatikai tudományos és K+F tevékenységnek koncentrált fejlesztését, nagy nemzetközi pályázatokban, kutatási együttműködésekben, kutatói hálózatokban történő részvétel erősítését. A fejlesztés lehetőséget teremt az informatika szoros összekapcsolódására a tudástermelés és az információs szolgáltatások világával.
A Projekt várt gazdasági előnyei elsősorban a tudományos-kutatási háttér fejlesztésének, a technológia-transzfer tevékenység bővülésének és a tudás-intenzív gazdaság fejlődésének támogatásában jelentkeznek. A beruházás emellett az élethosszig tartó tanulás támogatásával közvetlenül is hozzájárul az oktatáspolitikai célokhoz és a foglalkoztatás fejlődéséhez.
A Projekt legfontosabb gazdasági hatása a regionális gazdasági fejlődés szolgálata, annak közvetlen és közvetett támogatása. A Projekt megvalósításával a fejlesztett hálózati szolgáltatások az egyes kutatóközpontokban és felsőoktatási intézményekben mindenki számára egyenlő módon válnak hozzáférhetővé, az ország egész területén belül.

HBone+ legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ Feliratkozás a Hbone+ hírlevélre

HBone+ legfrissebb hírei

Befejeződött a HBONE+ projekt!

2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.

HBone+ az országos gerinchálózat

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.