2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.
A projektre - mely az elmúlt három év során világszínvonalú fejlesztésekkel járult hozzá a hazai kutatás-fejlesztés erősítéséhez - az NIIF Intézet 2009-ben mintegy 4,2 milliárd forint fejlesztési forrást nyert el pályázat útján. A forrás túlnyomó része (4,067 milliárd forint) a most záruló TIOP 1.3.2 projekt támogatásaként állt rendelkezésre. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Intézet által végrehajtott NIIF Program a hazai kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja, amely a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít
• országos nagysebességű számítógép-hálózati infrastruktúrát, továbbá erre épülő
• szuperszámítástechnikai, grid, storage és cloud, valamint
• multimédia alapú kollaborációs szolgáltatásokat (VoIP, videokonferencia),
• elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetet és
• egyéb kommunikációs és információs szolgáltatásokat.

A HBONE+ projekt fontosabb fejlesztései és eredményei röviden az alábbiak szerint foglalhatók össze:

A hálózat fejlesztése
A fejlesztés eredményeként kialakított ún. hibrid hálózat a hagyományos Internetet a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetésekkel ötvözi. Hozzáférést biztosít nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuper-számítógépes kapacitásokhoz, kutatási információkhoz, a távoli kutatási együttműködés eszközeihez, akár a világ különböző részein található egyedi nagyberendezésekhez (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központok) is.
Az alkalmazott DWDM technológia (a fényhullámokra ültetett információk továbbítása által extrém nagy átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technika) a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást biztosítja - segítségével a leggyorsabb szélessávú technológiák sebességének több mint 1000-szerese érhető el. A hibrid hálózat sávszélessége (jelenleg hullámhosszonként 10 Gbit/s és 40 Gbit/s) az elkövetkezőkben költséghatékony módon bővíthető, mind a sebességek - pl. hullámhosszonként 100 Gbit/s - mind pedig a hullámhosszok mennyiségének tekintetében. További információk az alábbi címen érhetők el:

Az eduID felhasználó-azonosítási rendszer fejlesztése
A projekt támogatásával kezdte meg működését az NIIF Intézet kezdeményezésére és közreműködésével Magyarországon a felsőoktatási és kutatási intézmények felhasználói azonosítással kapcsolatos bizalmi szövetsége, az eduID.
Az eduID előnye, hogy egy intézmény hallgatói, oktatói és kutatói anélkül vehetik igénybe - akár távolról is - saját intézményük, illetve partner-intézményeik szolgáltatásait, hogy ehhez többször, újra és újra regisztrálniuk kellene. Ezáltal növelhető a felhasználói kényelem és elégedettség-érzés, valamint az alkalmazói és alkalmazási biztonság, és csökkenthetők az új szolgáltatások kialakításának és fenntartásának adminisztratív költségei is. Az eduID keretében minden felhasználót saját anyaintézménye azonosít, nagymértékben elősegítve ezáltal az intézmények közötti kollaborációt, közös e-learning rendszerek kialakítását, valamint a hallgatók és oktatók mobilitását. További előny, hogy egy felhasználónak egy munkamenet alatt csak egyszer kell bejelentkeznie, csak egy jelszót kell megjegyeznie.
A folyamat hasonló a napjainkban népszerű közösségi hálózatok (pl. Facebook, Google+) szolgáltatásaihoz, az eduID esetén azonban a felhasználókról biztosan tudható, hogy mely résztvevő intézményhez tartoznak. Így adataik pontosak és naprakészek. További információk:

A videokonferencia rendszer fejlesztése
A kollaborációs infrastruktúra fejlesztése keretében 30 db IP alapú, High Definition (HD) videokonferencia berendezés került a konvergencia régiókban található felsőoktatási intézményekbe, kutatóintézetekbe és közgyűjteményekbe. A berendezéseket az érintett intézmények polgárai szabadon használhatják kutatási és oktatási célra. A kialakított rendszerrel az intézményi munkatársak full HD minőségben kommunikálhatnak az NIIF Intézet által üzemeltetett nagysebességű HBONE hálózaton keresztül. A fejlesztés részeként kiépült egy több résztvevős hívások kiszolgálására alkalmas szerver, amely 35 db HD vagy akár 100 feletti számú SD kapcsolatot képes egy időben kiszolgálni. A teljes rendszer - az intézmények saját beruházásainak is köszönhetően - 130-nál is több végpontból áll, így lefedi gyakorlatilag a teljes hazai felsőoktatási és kutatóintézeti kört, és kiszolgál több közgyűjteményi intézményt is. A magas minőségi szintet biztosító tárgyalótermi eszközökön túl szoftveres desktop videokonferencia alkalmazások is a felhasználók rendelkezésére állnak.
A felsőoktatási-kutatási desktop videokonferencia szolgáltatás kiváló minőségű videokommunikációt tesz lehetővé számítógép és webkamera segítségével. A megszokott videohívások mellett a rendszer többpontos, osztott képernyős videokonferenciákra is lehetőséget biztosít, melyek során számítógépünk képernyőképeit is megoszthatjuk partnereinkkel. A szolgáltatás használata az NIIF alkalmazói kör számára ingyenes, minőségét pedig jól jellemzi, hogy bármilyen hálózati környezetből, akár kis hálózati sávszélesség mellett is élvezhető minőséget ad. E fejlesztés eredményeként a hazai rendszer a közép-kelet-európai régió IP alapú videokonferencia hálózatainak legnagyobbjai közé tartozik. További információk a és a oldalakon.

Szuperszámítástechnikai fejlesztés
Az NIIF Intézet 2011 tavaszán helyezte üzembe új nagyteljesítményű szuperszámítógépeit - összesen mintegy 55 Tflops számítási, és 1 PByte tárolási kapacitással - a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, és a Szegedi Tudományegyetemen. Mindezeket az NIIF Intézet telephelyén található negyedik rendszer, egy 2012 tavaszán telepített GPGPU cluster, valamint a tudományos számítások eredményeinek vizuális megjelenítését lehetővé tevő alrendszerek teszik kerek egésszé. Az említett integrált számítási és tárolási rendszereket egy szintén elosztott és redundáns 1 PByte diszk alapú és 1.5 PByte tömörített tároló kapacitással rendelkező szalagos tároló rendszer egészíti ki. A több intézménynél üzemelő, mégis homogén egységet alkotó - igen nagy (többször 10 Gbit/s) sebességű, kis késleltetésű, dedikált lambda-hálózattal összekötött - erőforrások olyan tudományos számítások elvégzésére használhatók, amelyek méretük és bonyolultságuk következtében messze meghaladják a személyi számítógépek lehetőségeit. Ilyenek például a gyógyszermolekula dokkolási szimulációk, a Föld-típusú égitestek keresése rádiójelek feldolgozása alapján, komplex differenciál-, illetve algebrai egyenletrendszerek megoldását igénylő modellek kezelése, vagy az informatikai hálózatok működésének elemzése. A felhasználók munkáját ingyenesen elérhető szoftvercsomagok, licenszelt szoftverek, illetve korszerű fordítók segítik. Az NIIF Intézet szakember-gárdája által üzemeltetett rendszer használata tudományos alkalmazások esetén az érintett alkalmazói kör számára ingyenes. A jogosultság (felhasználói témaszám) igényléséről és a felhasználás módjáról további információk a és oldalakon érhetők el.

Cloud fejlesztés
Az NIIF Infrastruktúra cloud szolgáltatása lehetővé teszi, hogy az alacsony költségigényű IT megoldásokra törekvő intézmények informatikai infrastruktúrájukat virtuális gépeken, illetve azok virtuális hálózattal összekötött halmazán, jó minőségű adathálózati környezetben valósítsák meg. A cloud szolgáltatás az operációs rendszerek széles spektrumát támogatja, a Linux-tól, a különböző Windows verziókig. A kínált megoldások segítségével az intézmények konszolidálhatják, redukálhatják szolgáltató informatikai infrastruktúrájukat, ezzel jelentős költségmegtakarítást érve el. További információk:

A fentebb bemutatott fejlesztések a kutatás és felsőoktatás elektronikus infrastruktúrájának átfogó fejlesztésére irányuló HBONE+ projekt részeiként valósultak meg az NIIF Intézet 2009-2012 közötti tevékenységének eredményeként, az ÚMFT/ÚSZT által támogatott TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1/A_2 projektek keretében, Európai Uniós forrás (strukturális alap) bevonásával.

További információ: és

Képek a záróünnepségről megtekinthetőek a galériában!