- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül. A jelenlegi - immár bő 15 éve üzemelő - HBONE a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösség országos nagysebességű számítógép hálózata. A HBONE egy különcélú IP hálózat, amelyet a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet, rövid nevén NIIF Intézet működtet. A HBONE segítségével érhető el számos, a kutatást-fejlesztést és oktatást támogató szolgáltatás és alkalmazás. Ennek a HBONE hálózatnak és szolgáltatásainak az európai élvonalat célzó nagyszabású fejlesztésére irányul az új HBONE+ projekt. Alapvető feladata, hogy biztosítsa Magyarországon a tudományos kutatás, az innovatív fejlesztés, valamint a minőségi felsőoktatás területén az EU legfejlettebb országaihoz hasonló informatikai alapinfrastruktúrát. A projekt eredményeként kiépülő K+F infrastruktúra előmozdítja a hazai informatika általános fejlődését is. A HBONE+ projekt igazából két projektet ölel át a TIOP-1.3.2-08/1-2009-0001 és KMOP-4.2.1/A_2-2009-0001 projekteket, amelyeket az  Európai Unió társfinainszírozásában az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében valósítunk meg.

- Miért van szükség a HBONE+ projektre? A HBONE önmagában nem elegendő?

- A HBONE+ fejlesztés azért elengedhetetlen, mert a jelenlegi kutatói hálózati kapacitások és lehetőségek elérték a korlátjukat, az alkalmazott berendezések régiek, jelentős fejlesztés a NIIF hálózatában utoljára 2003-2004-ben történt. Az informatikában a fejlődés üteme hihetetlenül gyors, az intenzív fejlesztés elmaradása jelentős versenyhátrányt jelentene a magyar kutatás adottságai szempontjából. Az NIIF hálózata a magyar kutatást és felsőoktatást, valamint a közgyűjteményeket szolgálja ki, ha tehát nem fejlesztenénk, akkor ezek a közösségek mindennapjaikban érzékelnék, hogy az európai színvonaltól elmaradó hálózattal, azaz kutatási infrasrukturával rendelkeznek. Napjainkban a kutatók többsége már munkaeszközként használja az internetet. A fejlesztés fontos célja a fejlett európai kutatói hálózatokban már meglévő szolgáltatások meghonosítása mellett az, hogy a jelenlegi szolgáltatások színvonala fennmaradjon, ne lépjen fel degradáció az infrastruktúra jelenlegi adottságaiban és - ami ennek szükségszerű feltétele - ne váljon gyakoribbá a berendezések meghibásodása.

- Milyen területeket érint a projekt?

- A projekt négy fő területre terjed ki. Elsőként említeném az adathálózati infrastruktúra továbbfejlesztését, mégpedig az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat integráns részeként. Ez biztosítja az európai kutatói gerinchálózaton és a nemzeti hálózatokon keresztül a nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuper-számítógépes kapacitásokhoz, egyedi nagyberendezésekhez (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központok) való távoli hozzáférést lehetővé téve dedikált nagykapacitású összeköttetések létesítését is. A következő terület a projekt hozzájárulása az elosztott nagykapacitású és nagysebességű számítási és adattárolási infrastruktúra kiépítéséhez a kutatás, az oktatás és az innováció számára. A harmadik terület a kutatás-fejlesztés hatékonyságát növelő és a virtuális kutatói környezet kialakítását lehetővé tevő, a nagytávolságú együttműködést támogató korszerű kollaborációs szolgáltatások fejlesztése és alkalmazása (videókonferencia, VoIP). Végezetül az intézmények közötti kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló, szövetségi alapon működő azonosítási és jogosultságkezelési köztes infrastruktúra fejlesztését és alkalmazását kell említenem, amely az élvonalbeli szolgáltatásokhoz és az elosztott adatbázisokhoz való hozzáférés, valamint a korszerű alkalmazások hatékony támogatása kapcsán jelent fontos előrelépést.

- Kifejtené bővebben a fejlesztések lényegét? Kezdjük az elsővel!

- Az adathálózati infrastruktúra fejlesztésének eredményeként ún. "hibrid" adathálózat alakul ki, vagyis egy olyan optikai hálózati infrastruktúra jön létre, amely integrálja az IP alapú, tehát hagyományos internet típusú szolgáltatásokat a rugalmasan létesíthető, menedzselt pont-pont optikai összeköttetések lehetőségével. A hibrid technológia alkalmazása elengedhetetlen a kutatás-fejlesztésben használt nagyberendezések és központi adatbázisok távoli eléréséhez. További eredményként jelenik meg a kutatói hálózati fejlesztések során az új adathálózati protokollok és technológiák (pl. GMPLS) tesztelése, és az elterjesztésükben való közreműködés. A hibrid technológia alkalmazásával a kutatók úgy vehetnek részt a nagybonyolultságú távoli kísérletekben (a CERN részecskegyorsító működésére, a fúziós kísérletekre, a nanotechnológiai anyagvizsgálatokra stb. épülő közös kutatásokban), mintha az eszközök és az együttműködő partnerek egy helyen, egymás közvetlen közelségében, közvetlen kapcsolatrendszer keretében működnének együtt. Különösen fontos az ilyen magas igényű infrastruktúra megteremtése akkor, ha Magyarországon európai szempontból is kiemelt szerepet játszó nagy értékű kísérleti bázisok jönnek létre, melyek esetén a hibrid adathálózati infrastruktúra a befogadó intézménnyel szemben támasztott alapkövetelménynek tekinthető. Az adathálózati infrastruktúra fejlesztésével az egyre növekvő oktatási és kutatási igények kielégítése egyaránt lehetséges lesz. A projekt eredményeként bővül a nagysebességű felhordó hálózati kapacitás is, és elérhetővé válnak a korszerű hálózati és azokra épülő alkalmazási szolgáltatások az olyan felsőoktatási intézmények számára is, amelyek eddig csak egyszerű szélessávú technikával kapcsolódtak a hálózathoz.

- Másodikként említette a kutatás és az oktatás számára fontos, elosztott nagykapacitású számítási és adattárolási infrastrukturális fejlesztéseket. Ezek pontosan mit foglalnak magukba?

- Az intézmények egyre gyorsuló ütemben növekvő adattárolási igényeinek a biztonságos kiszolgálásához megbízható, költséghatékony, nagy teljesítményű elosztott adattárolási infrastruktúrára van szükség. Ezt az adattárolási igényt a fejlesztés eredményeként egy - a közelmúltban világszerte újdonságként megjelent - "cloud computing" architektúra segítségével tudjuk majd a felhasználóink rendelkezésére bocsátani, pl. adatmentési és adatbányászati célokra. Nem tévesztjük szem elől, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint az európai kutatók meghatározó többsége (mintegy két-harmada) már 1 Tflops teljesítménynél nagyobb számítási erőforrásokhoz is hozzá tud férni, ami egyrészt jelentősen növeli Európa kutatási-fejlesztési potenciálját és versenyképességét, másrészt viszont kihívást is jelent a nemzeti - köztük a magyarországi - fejlesztések számára. A projekt eredményeként a Magyarországon elérhető kapacitás meg fogja haladni az 5 Tflops értéket, ami már biztosítani fogja a magyar kutatók versenyképességét. Mindezeken túl a szuper-számítástechnikai fejlesztések eredményeként Magyarország az európai szuperszámítógépeket és grideket integráló konzorciumoknak (PRACE, DEISA) is teljes jogú tagja lehet, így a hazai kutatók az Európai Unió keretében elérhető kapacitásokhoz is az eddigieknél jóval egyszerűbben tudnak majd hozzáférni.

- A együttműködést támogató konferencia rendszerek fejlesztése miből áll?

- A HBONE+ projekt egyik további célja, hogy az európai gyakorlatnak megfelelő és a nemzetközi kutatási együttműködést támogató valós idejű környezetet biztosítson, amely nagykapacitású videokonferencia-megoldásokkal és az együttműködést támogató eszközökkel segíti a térben egymástól távol elhelyezkedő kutató-fejlesztő csoportokat feladataik közös megoldásában. Ez különösen azért fontos, mert a tudományos célú, nagytávolságú szakmai utazások költsége és idő-igénye egyre inkább korlátozza a tényleges helyszíneken történő, közvetlen és közös kutatási együttműködést. További előnye a videokonferencia rendszerek alkalmazásának, hogy az utazások számának csökkentésével jelentős mértékben visszafoghatják a széndioxid kibocsátást. A tervezett fejlesztés eredményeként lehetőség lesz az elektronikus táv-kapcsolatokat kihasználó kollaborációs megoldások alkalmazására - akár a műszaki jellegű kutatási-fejlesztési munkák során, akár pl. a legújabb távgyógyászati szolgáltatások bevezetése és a korszerű orvosi oktatási módszerek alkalmazása terén. Az ilyen szolgáltatások országos szinten teszik lehetővé a távoktatást, a földrajzilag egymástól távol elhelyezkedő kutatócsoportok együttműködését (pl. projekt-rendezvények, közös kutatási együttműködések és kísérletek, szakértői bizottsági ülések stb. szervezését), valamint tágabb értelemben a távdiagnosztikát vagy éppen a távkonzultációt. A fejlesztések nem csak a már meglévő országos rendszerekhez, hanem a nemzetközi - elsősorban az európai - kutatói hálózatok által kialakított hasonló szolgáltatásokhoz is kapcsolódni fognak,.

- A negyedik területként említett köztes infrastruktúra fejlesztése pontosan mit jelent?

- A fejlesztés eredményeként kialakításra kerül egy szövetségi alapon működő azonosítási és jogosultság-kezelési infrastruktúra, mely lehetővé teszi nagy értékű, Európa csupán néhány intézményében elérhető, egyedi kutatási eszközök biztonságos összekapcsolását és integrált alkalmazását a kutatói hálózaton keresztül, Magyarországon is. Ezáltal az itthon és külföldön rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb hazai kihasználására is mód nyílik. Mivel a távoli számítási, tárolási és hálózati kapacitások elérhetőségét egy, az intézmények közötti szövetségi alapon működő nemzetközi azonosítási és jogosultság-kezelési infrastruktúra támogatja, az erőforrások rendkívül széles kör számára válnak elérhetővé, biztosítva a hosszú távon is fenntartható, ésszerű, és egyúttal a hatályos adatvédelmi szabályok betartását is szem előtt tartó üzemeltetés lehetőségét. Ily módon az egyetemi hallgatók képesek lehetnek pl. ismételt beiratkozási és regisztrációs procedúra nélkül áthallgatni a kurzusok között - másképp elérhetetlen tantárgyakat is megismerve és új ismereteket is elsajátítva.  Ez a szövetségi alapon működő infrastruktúra megfelelő keretet jelenthet - egyebek mellett - a korszerű e-learning megoldások számára is. A köztes infrastruktúra fejlesztésének egy további eredménye lesz, hogy az egyetemi és kutató intézeti polgárok képesek lesznek külön engedélyezési procedúra nélkül hozzáférni más - hazai és külföldi - egyetemek vezeték nélküli hálózataihoz ("eduroam" infrastruktúra), és a korábbiaknál jóval egyszerűbb és hatékonyabb módon tudják majd elérni a kutatási, könyvtári, vagy publikációs adatbázisokat (pl. EISZ). Mindezeknek a megoldásoknak a segítségével a hallgatói és oktatói rendszerek nem csak magyarországi, hanem európai szinten is átjárhatóvá válnak.

- Magyarországon a jelenleg rendelkezésre álló informatikai kapacitások eloszlása igen aránytalan, a főváros túlsúlya jellemzi. A tervezett fejlesztések mennyiben javítják az esélyegyenlőséget?

- Nagy mértékben javul az egész országra kiterjedő egyensúly, az infrastruktúra és a szolgáltatások földrajzi homogenitása. A HBONE már ma is egyenértékű hálózati hozzáférést biztosít az infrastruktúrához és annak szolgáltatásaihoz a tudományos kutatás és felsőoktatás valamennyi hazai képviselője, illetve intézménye számára. A kutatói hálózat homogenitása tehát jelenleg is, országos szinten is teljes esélyegyenlőséget garantál, megakadályozva bármiféle területi egyenlőtlenséget. A HBONE+ fejlesztés kapcsán ez az esélyegyenlőség jelentős mértékben erősödik, hiszen a fejlesztések jelentős része vidéken valósul meg. A vidéki városok és egyetemi központok nagy számban és komoly intenzitással vesznek részt a projektben - a telepítésre kerülő három szuperszámítógép például vidékre, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemre kerül. Az NIIF Intézetnek és az egész NIIF közösségnek egyébként is alapvető célja és már ma is érvényesülő elvi álláspontja, hogy a vidéki kutatók ne legyenek rosszabb helyzetben, mint a budapestiek. Megjegyzendő, hogy az ÚMFT 4,2 milliárd forintos támogatása az európai strukturális alapból történő beruházást eredményez, így az uniós szabályok értelmében éppen azokban a régiókban kerül sor kiemelt fejlesztésre, amelyek fejlettsége az európai átlag alatt van. Természetesen az európai átlag feletti fejlettségű közép-magyarországi régióban is sor kerül majd fejlesztésekre, de ezek kisebb mértékűek lesznek.

- Az elmondottakból következik,hogy a  HBONE+  jelentős  mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét. De vajon hozzájárulhat-e a projekt a gazdasági versenyképesség növeléséhez is?

- A projekt eredményei - a hálózati infrastruktúra rendelkezésre állásából fakadóan - a felhasználói közösség körében, közvetetten járulnak hozzá a humán közszolgáltatások hatékonyságának növeléséhez. Ez a járulékos hatás nem szerepel ugyan a konstrukció elsődleges céljai között, de jelentősége túlmutat a primer alkalmazói körön, és az ország lakosságának szélesebb hányadát érinti. A  HBONE+ projekt közvetlen hatásaként nő - az ország gazdasági fejlődésében és versenyképességében kulcsszerepet játszó - kutatási és felsőoktatási közösség tevékenységének hatékonysága és színvonala. A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelésén keresztül pedig a projekt közvetlenül hozzájárul az innovációs folyamatok eredményességéhez és az ország gazdasági versenyképességének javításához, továbbá - a kulcsfontosságú európai folyamatokkal összhangban - az Európai Kutatási Övezet kialakításához, valamint az információs társadalom és a tudás-bázisú gazdaság fejlődéséhez is.